Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.11.20

ADÓTÖRVÉNYEK 2013

 Magánszemélyeket érintő változások röviden:

1.Egykulcsos lesz az szja

A személyi jövedelemadó alapvető változása, hogy 2013-tól megszűnik a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmek szuperbruttó szerinti adózása. Vagyis megszűnik az idén még fennmaradt 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítés. Az szja így egységesen effektív 16 százalékos lesz.

 2.Járulékok változása

A kedvezmény a 27%-os szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói tb-járulék) érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a FEOR-08-as munkakörbe tartozók esetén, ami a szakképzettséget nem igénylő munkaköröket takarja (pl. takarító, portás, futár, gyorséttermi eladó, árufeltöltő, egyszerű ipari és mezőgazdasági munkás stb).

Teljes 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.

 Szintén a járulékokat érintő kérdés, hogy jövőre megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10%-os nyugdíjjárulék levonására.

 Ugyancsak járulékokat érint, személy szerint viszont azokat inkább, akik valamilyen oknál fogva nem biztosítottak: az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.

 3.Cafeteria

A személyügyi költségeket érintő tétel, hogy a Cafeteria járulékterhe emelkedik, de az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben, 10%-ról 14%-ra (az eredeti terv 27% volt).

 4.Életbiztosítások új szabályozása

Az szja-módosítások újrakodifikálják a biztosítások adókötelezettségét. Ennek lényege, hogy az adómentes és adóköteles biztosítási díj elkülönül. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja továbbra is adómentes havonta a minimálbér 30%-áig. A teljes életre szóló életbiztosítások adószabályozása (a változtatást sürgető szakmai lobbi ellenére) főbb vonalaiban megmarad: a biztosítás kifizető/munkáltató által fizetett díja adómentes marad, de csak a rendszeres díj lesz adómentes. Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27%-os eho, 10 év után 14%-os eho terhel. Az életbiztosítások után nem kell fizetni kamatadót az egyszeri díjas biztosítások esetében az 5., a rendszeres díjasoknál a 10. év elteltével. Nem kell megfizetni a kamatadót a kamatjövedelem fele után az egyszeri díjas biztosítások 3. évének, a rendszeres díjas biztosítások 6. évének elteltével.

 

Vállalkozásokat érintő módosítások röviden:

 

1.Két új adónem: kata és kiva

A munkahelyvédelmi terv másik része a mikro- és kisvállalkozások számára 2013-tól választható két új adónem: kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalkozások új adóneme (kiva).

 A kata különösen az olyan mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak lehet előnyös, amelyek árbevétele 6 millió alatti évente, de nem sokban marad el tőle. Az adó ugyanis havonta fix összegű 50 ezer forint, amit minden hónapban - ha van bevétel, ha nincs - meg kell fizetni. Kivételt az jelent, ha az adózó egész hónapban táppénzen van, vagy felfüggeszti tevékenységét. A nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni, és ezzel a helyi iparűzési adón kívül letudta az adófizetést.

Ha a bevétel 6 millió forint fölé megy, akkor a feletti részre viszont 40%-os különadót kell fizetni. A kata-ba év közben is bármikor be lehet lépni, a következő hónaptól él a tételes adózás.

 Fontos azonban figyelni a részletszabályokra, például arra, hogy a kata-t választók a számlán kisadózó létüket fel kell tüntessék, illetve, ha adott évben egy azonos megrendelőnek 1 millió forintot meghaladó összegben ad számlát a kisadózó, akkor mindketten adatszolgáltatásra kötelesek. Bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nem az adóhatóságnak kell tehát az ellenkezőjét bizonyítania.

 A kata-hoz kapcsolódó másik módosítás, hogy az alanyi áfamentesség nem 5, hanem 6 millió forintos árbevételig lesz választható.

 A kiva alapvetően a 25 fő alatti cégek számára lesz opció 2013-tól. Ennek az adózási formának az előnye abban rejlik, hogy az adó összege nem változik attól, hogy a vállalkozás több munkaerőt vesz fel.

 

2.Társasági adó

A társasági adótörvény bevezeti a szabad vállalkozási zóna fogalmát, eszerint a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

 A tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után ugyancsak adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.

 

3.Helyi iparűzési adó

Nagyon fontos és lényeges lehet a kicsit nagyobb árbevételű vállalkozásokra nézve!

Változik a helyi iparűzési adó számításának szabálya, az adóváltozások minimál adóalapot állapítanak meg, az eladott áruk beszerzési értéke csak korlátozottan lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. Elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti kedvezőtlenül. Ugyanakkor nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

 A sávhatárok az alábbiak:

 - 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,

- 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,

- 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig

- 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le.

 

 

4.Közműadó

A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m (újabb döntés alapján ez már 125,- Ft lett méterenként)  összegben állapíthatják meg, közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá - bizonyos esetben - a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki

 Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie.

 Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.

  

5.Biztosítási adó

Az új adónem két korábbi adót (biztosítók különadója és tűzvédelmi hozzájárulás) vált ki, és a nem-életbiztosítások legfontosabb csoportjait terheli. A casco biztosítások díja után 15%-ot, a vagyon- és balesetbiztosítások díja után pedig 10%-ot kell befizetniük a biztosítóknak, akik e terhek nagy részét minden bizonnyal továbbhárítják ügyfeleikre. A biztosítási adó - a korábbi tervekkel ellentétben - nem váltja ki a baleseti adót. Ez továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után fizetendő 30%-os kulccsal, és a biztosítási adóval ellentétben közvetlenül az ügyfeleket terheli.

  

6.Fogyasztást terhelő adók

 6.1. Általános forgalmi adót érintő változások

Az áfa kapcsán változás, hogy január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatok szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt.

 Választható lesz a pénzforgalmi szemléletű áfabefizetés, ami azt jelenti, hogy csak akkor kell az áfát megfizetni, ha az ellenérték beérkezett.

 A sertéságazatban bevezetik a fordított adózást.

Az áfabefizetés kapcsán az egyik legfontosabb jövő évi módosítás, hogy a tervek szerint az összes pénztárgép online kapcsolatba kerülne a NAV-val, amely így hatékonyabban tud majd ellenőrizni. Ez mintegy kb. 400 ezer pénztárgép cseréjét jelentené, amihez idő és tőke szükséges. Jövő év áprilistól él a rendelkezés.

 6.2. Jövedéki adó

Emelkedik az alkohol és két lépcsőben az LPG jövedéki adója. 2013. január 1-jétől 50%-kal, majd 2013. május 1-jétől újabb 50%-kal emelkedik az LPG adómértéke. A dohánytermékek adója már idén december elsejétől megugrik, de az így érvényesülő adószigor jóval enyhébb az eredeti terveknél, amikor két lépcsőben, a mostaninál nagyobb mértékben drágult volna a cigaretta.

 Drágulnak az energiaitalok

 A népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása szerint az adó mértékét a hatályos, magasabb (250 forint literenként) összegben állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalokra és negyven forintban a kisebb egészségkockázatú — taurint nem tartalmazó, ám metil-xantint tartalmazó termékekre.