Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.01.20

Adóváltozások 2014. évben

 

 Személyi jövedelemadó

2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.(A családi kedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára (16 százalék szja + 7 százalék egészségbiztosítási + 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék) növekszik. A kedvezmény kiterjesztése várhatóan 260-270 ezer háztartást érint majd.)

 Lényeges azonban, hogy a vállalkozók csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Az utalványok egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének feltételei további feltétellel egészülnek ki: az utalvány akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak – a korábbi feltételek mellett –, ha az nem visszaváltható.

Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket jövedelemként nem szükséges figyelembe venni. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Továbbá adómentes juttatásnak minősül a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.

(A tartós befektetési számláról a törvény teljes szövegének áttanulmányozását követően fogunk még tájékoztatást adni.)

 

 Tb-járulékok

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz.

Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

 

 KATA

A helyi adókról szóló törvény hatályos rendelkezései értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyisága időszaka egészére választhatja. Vagyis csak akkor „léphet ki” az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a KATA alanyiságát is megszünteti. A módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

A vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.

Jövőre nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.

Emellett nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer forint katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat,vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

 ÁFA

5%-ra csökken az élő- és a félsertés forgalmi adója. (A jogalkotó az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élő- és a félsertés áfájának csökkentésétől, ami így elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv, nem a szociális intézkedések része.)

Azoknál  az ügyleteknél, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja minősül. Ez alól kivételt azok az esetek képeznek majd, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősülne teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Azokban az esetekben, amikor a termékexporttal kapcsolatos adómentességet azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék Közösségen kívülre történő kiléptetésére nem kerül sor a hatályos jogszabályban előírt 90 napon belül, úgy ez a határidő meghosszabbítható 360 napra. Így, amennyiben 360 napon belül mégis kiléptetik a terméket, lehetőség lenne a fizetendő áfa utólagos csökkentésére.

 Társasági adó

A társasági adóalap csökkenthető a kapcsolt fél által, saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő közvetlen költségek összegével, az előírt feltételek teljesülése esetén. A csökkentő tétel abban az esetben alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával a közvetlen költségek összegére, valamint a levonható tétel nagyságára vonatkozóan, illetve ha ezek a költségek igazolhatóan kapcsolódnak mind az adózó, mind pedig a kapcsolt fél bevételszerző tevékenységéhez.

A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel; továbbá mindkét fél a társasági adóbevallásában ehhez kapcsolódóan adatszolgáltatásra kötelezett.

 Módosulnak a bejelentett részesedésre vonatkozó feltételek oly módon, hogy a részesedésszerzés megkövetelt legkisebb mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, míg a bejelentési határidő 60 napról 75 napra tolódik ki.

Módosul a nem jelentős összegű hiba társasági adó szerinti kezelése. Az ilyen hiba vonatkozásában megszűnik az önellenőrzési kötelezettség, azt a feltárás napját tartalmazó adóév adóalapjában kell figyelembe venni.

A módosítás a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülő költségnek minősíti az éttermi szolgáltatás Szja törvény szerinti reprezentáció céljából történő igénybevételét abban az esetben is, amennyiben annak igénybevétele nyugtával igazolt, és bankkártyával, hitelkártyával történik a kifizetése.

A „zárószavazás előtt” nyújtották be és fogadták el azt a javaslatot, amely a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára bevezeti a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettséget a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is. A módosító rendelkezés értelmében az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a kiegészítő támogatást az arra jogosult szervezet részére megfizeti.

Az adókedvezmény – a támogatás adóéve és az ezt követő három adóév helyett, – a támogatás adóéve, és az azt követő adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka, azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal az adózó akkor jogosult megállapítani a kiegészítő támogatás mértékét, ha a pozitív adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha a várható adóalap meghaladja az 500 millió forintot, akkor a támogatási igazolásban szereplő összeg 19 százaléka képezi a 75százalékos kiegészítő támogatás alapját. A módosítás a látvány-csapatsport támogatása esetében is kiterjeszti az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időt.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem kizárólag azon sportági szakszövetségnek nyújtható, amely sportágat az adózó (alap)támogatásban részesítette, hanem az alaptámogatásban részesített sportágban tevékenykedő szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezetnek, hivatásos sportszervezetnek valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére.

 

 Illetékek

Jövőre nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a házastársak közötti ajándékozás is mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Nemcsak az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék lesz illetékmentes, hanem a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése is(immár magánszemély tulajdonos esetén is).

Nem kell majd illetéket fizetni a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelés után sem, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.

A visszterhes vagyonátruházás esetében új kedvezmény a kifizetendő illetékre vonatkozó pótlékmentes részletfizetési lehetőség kibővítése. Eszerint első lakástulajdon megszerzése esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely vagyonszerzőt megilleti jövő év elejétől a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.

A jelenlegi szabályozás szerint csak akkor kell illetéket fizetni egy ingatlannal rendelkező társaságban való tulajdonszerzéskor, ha a társaság hivatalos főtevékenysége összefügg az ingatlanfejlesztéssel, építéssel, adásvétellel vagy bérbeadással. A módosítás szerint 2014-től bővülhet az illetékfizetésre kötelezett ügyletek köre. Eltörlik ugyanis a tevékenységre vonatkozó korlátozást, ezért jövőre már bármilyen főtevékenységet végző, ingatlannal rendelkező cég megszerzése illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kedvező fordulat is bekövetkezhet az illetékfizetési kötelezettség terén, mert megváltozik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok definíciója. Az illetékekről szóló törvény szerint jelenleg ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak számít minden olyan gazdálkodó szervezet, amely akár egyetlen csekély értékű belföldi ingatlannal, ingatlanrésszel rendelkezik, illetve amely egy ilyen társaságban közvetlenül – vagy közvetetten legalább 75 százalékos részesedéssel bír.

Jövőre az illetékekről szóló törvény szerint csak azokat a vállalkozásokat nevezhetjük majd ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyek mérlegben kimutatott eszközeinek (kivéve pénzeszközök és pénzkövetelések) legalább 75 százalékát belföldön fekvő ingatlanok teszik ki. Az értékelést a javaslat alapján könyv szerinti értéken kell majd elvégezni. A fogalmi meghatározás változása tehát jelentős mértékben szűkíti a potenciális kötelezettek körét.

 Adózás rendje

Az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében a módosítás bevezeti a megbízólevél elektronikus kézbesítési lehetőségét, és megnyitja az adóhatóság számára azt a lehetőséget, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásaiban, bevallásában szereplő adatok valóságtartalmát a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek és számítások vizsgálatával kérdőjelezze meg.

Az ellenőrzés során bevont iratok a korábbi 60 nappal szemben egészen az ellenőrzés végéig benntarthatóak lesznek az adóhatóságnál, így célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.

Szemben a korábbi szabályozással a javaslat szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. Emellett a feltételes adómegállapítás iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 60 napról 75 napra, míg sürgősségi eljárásban 45 napra emelkedik.

A NAV a mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket. Akik nem üzlethelyiségben végzik tevékenységüket, és megsértik a pénztárgépekkel összefüggő szabályokat, a mulasztási bírságon felül maximum félmillió - magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer - forintos büntetéssel sújthatók.

 Jövedéki adó

Jövőre üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.

A kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető.

2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé.

A  dohánykereskedelmet is  szigorítják. A cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést, vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevőkézi eszközöket csak adóraktárnak engedik értékesíteni, mivel ezek az eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy a dohányvágatokat a szokásos személyes szükségletet kielégítő mértéknél akár jóval nagyobb mértékben cigarettahüvelybe töltsék.

A törvénymódosítás megteremti annak kötelezettségét, hogy a szárított dohány, illetve a fermentált dohány nyomon követhető, ezáltal pedig ellenőrizhető legyen: regisztrációs eljáráshoz köti ezeknek a termékeknek az exportját, importját, valamint azok birtoklását, illetve az azokkal való rendelkezést. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy milyen módon lehet szabadon rendelkezni ezeknek a jövedéki termékeknek az előállítására alkalmas alapanyagokkal, és szigorú követelményeket támaszt azok tárolására (raktározására).

Keretek közé szorítják az ún. termelői dohány fogyasztásához szükséges eszközök forgalmazását (ideértve a cigarettapapírt, a cigarettahüvelyt, valamint a dohánylevél-töltőt). Ezeket a termékeket elsősorban a dohányboltban, illetve elkülönített helyen (kijelölés esetén a felhatalmazott kereskedőnél, illetve mozgóboltot üzemeltetőnél) – lehet forgalmazni.

A módosítás megemeli a szárított dohánnyal, illetve fermentált dohánnyal való jogellenes rendelkezés szankcióját a jelenlegi 1000 forintról 100 ezer forintra. A bírságot – mivel ezen termékeket tulajdonképpen vágott dohányként értékesítik és fogyasztják – a kiesett adóbevétellel arányosan (de a szankcionálás miatt jóval szigorúbb mértékben) kell megállapítani.

 

 Népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó, termékdíj

Jövőre a különböző szörpkészítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerülnek. A hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lesznek.

Változnak a gépjárművek átalakításához kapcsolódó adó-visszaigénylés feltételei, és 2014. január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.

A környezetvédelmi termékdíj területén legfontosabb változás a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt ad ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.

Megszűnik a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné.

 Számvitel

Jövőre - az euróhoz hasonlóan - USA dollárban is lehetővé válik a könyvvezetés és beszámoló készítés. Jelenleg a devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy az MNB meghirdetett árfolyama alkalmazható, jövőre lehetővé válik az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazása is.

Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Ilyenkor az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni.