Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.01.22

Adóváltozások 2014. II. rész

 2014. évre szóló legfontosabb adóváltozások

A módosító törvény - az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013.évi CC. törvény - a Magyar Közlöny a 199. számában került kihirdetésre 2013. november 29-án. Az alábbiakban a vállalkozásokat érintő néhány lényeges változásról olvashatnak:
 
1. Járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó
 
A járulékfizetést illetően a legfontosabb változás a családi járulékkedvezmény bevezetése.
 
1.1. Járulékok
Az egyéb változások közül kiemelhető, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység 2014. január 1-től a személyi jövedelemadóban nem önálló tevékenységnek, a nevelőszülői díj bérnek minősül, s ezzel megszűnik adómentessége. Ugyanakkor a nevelőszülők is biztosítottá válnak, ezzel a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szereznek. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők - és egészségügyi ellátásra más jogcímen sem jogosultak - által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2014-ben havi 6.810 forint (a nem a teljes hónapban fennálló kötelezettségek esetén napi 227 forinttal kell számolni).
 
1.2. Szociális hozzájárulási adó
A foglalkoztatást ösztönző kedvezmények (az ún. START-program kedvezményei) 2012. január 1-el a foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék kivezetésével az azt felváltó szociális hozzájárulási adóban érvényesíthető adókedvezményekké alakultak át. Idén a kisgyermekes szülők foglalkoztatására tekintettel érvényesíthető kedvezményt, illetve a hátrányos helyzetű térségekben (ún. szabad vállalkozási zónában) működő foglalkoztatókat érintette változás:
- ha a foglalkoztatott gyermeknevelési támogatásban részesül vagy korábban részesült,vagy szülőként legalább három gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, ésgyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül vagy részesült, akkor a foglalkoztató által érvényesíthető adókedvezmény mértéke 2014. január 1-től a bruttó munkabér (legfeljebb 100 ezer forint) 27 százaléka a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében (a korábbi, három éven keresztül érvényesíthető kedvezmény helyett).
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig - legfeljebb 5 évig - érvényesítheti. A szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott munkavállaló után január 1-től abban az esetben is igénybe lehet venni szocho-kedvezményt, ha a munkavállaló bejelentett lakóhelye a kifizető működési helye szerinti szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától számított 20 km-en belül - ugyancsak szabad vállalkozási zónában - található.
 
2. Társasági adó
 
2.1. A civil szervezeteket érintő változások
A társasági adó alanyának minősülő civil szervezeteket érintően a törvény pontosította az ún. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetekre vonatkozó szabályokat (ezek azok a civil szervezetek, amelyeknek az összes bevételén belül a vállalkozási tevékenység bevétele meghaladja a 60%-ot). A törvény részletesen meghatározza, hogy az ilyen szervezetek ennek következtében mely kedvezményes szabályok alkalmazásától esnek el a társasági adókötelezettségük meghatározásakor. A módosítás pontosítja az alkalmazandó szabályokat a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok esetében is, amelyek ugyan nem civil szervezetek, de a közhasznúsági besorolásuk tekintetében a civil törvény rendelkezései irányadók rájuk. Esetükben az új rendelkezés szerint a közhasznú minősítés elvesztésével az adómentesen képzett saját tőkét vissza kell írni az adóalapba. Lényeges változás, hogy azok a civil szervezetek, amelyeknek nincs vállalkozási tevékenysége, erről a tényről február 25 helyett már elegendő május 31-ig nyilatkozniuk az állami adóhatóság felé annak érdekében, hogy ne kelljen „nullás” társasági adóbevallást benyújtaniuk.
 
2.2. Adó- és adóalap kedvezmények
A kis- és középvállalkozásokat megillető beruházási adóalap-kedvezmény, illetve a beruházási hitelkamat-kedvezmény változott: az előbbi igénybe vehető szoftvertermékekre is, utóbbi pedig (a 2013.12.31-ét követően megkötött hitelszerződések esetén) mértékét tekintve 40%-ról 60%-ra nőtt.
Újabb kedvező változáson esett át az ún. látvány-csapatsportok - labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda és jéghoki - támogatási rendszere, mely által a társasági adó alanyai az általuk fizetendő adó terhére a sportszervezetek működését és beruházásait támogathatják. A módosító törvény kihirdetését - 2013. november 29-ét - követően nyújtott támogatásokra tekintettel a támogató által igénybe vehető adókedvezmény a támogatás adóévében és a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóévben - összesen 7 adóévben - vehető igénybe (a korábbi 4 adóévvel szemben).
A módosító törvény egyértelművé teszi, hogy a gazdasági társaságok beolvadás útján történő egyesülése esetén a fennmaradó társaság a beolvadó társaságtól átvett tárgyévi veszteséget már a beolvadás napját magában foglaló adóév eredménye terhére felhasználhatja az adóalapjának csökkentésére (akár már a 2013. adóévi adókötelezettségek megállapítása során is).
 
2.3. Az adóalapban elismert költségek
Praktikus könnyítést fogalmaz meg a törvény 2014. január 1-jét követően üzleti ebédekreprezentációs költségének egyszerűbb elszámolhatósága érdekében. Eszerint az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján (azaz számla nélkül) elszámolt kiadás is a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül, feltéve természetesen, hogy a cégvezető a fizetéskor a társaság bankkártyáját - és nem sajátját - használja.
 
3. Általános forgalmi adó
3.1. Áfa-kulcsok
Az egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó áfa-kulcs változása általában közvetlenül isérinti a fogyasztókat. 2014. január 1-től az élő- és félsertés áfa-kulcsa 27% helyett a kedvezményes 5%-os kulcs alá tartozik.
 
3.2. Az időszakos elszámolású ügyletek
Az általános forgalmi adót érintő legjelentősebb változás év közben, 2014. július 1-én fog hatályba lépni. Ez az ún. időszakos elszámolású ügyleteket érinti (pl. bérbeadás, könyvelési szolgáltatás, rendszeres árubeszállítás stb.). Ezen ügyletek sajátossága, hogy az áfa-fizetési kötelezettség keletkezésének napja nem köthető a szolgáltatás teljesítésének befejezettségéhez, hiszen a teljesítés folyamatos, nem „fejeződik be” a számlázás előtt. Ilyen esetben a szolgáltatás nyújtója a teljesítés időszakairól kiállított számlán a teljesítés időpontjaként a fizetési esedékességet köteles megjelölni, ami azt jelenti, hogy ezen a napon keletkezik áfa-kötelezettsége, illetve a vevőnek a számla alapján adólevonási joga. Júliustól ezen szabály úgy változik, hogy a teljesítés időpontjaként az elszámolási időszak utolsó napját kell megjelölni, kivéve a közszolgáltatási (közüzemi-) szerződés alapján nyújtott, illetve a telekommunikációs szolgáltatások esetében, amelyekben teljesítésnek továbbra is a fizetésiesedékesség minősül.
A szabály hatályba lépését átmeneti rendelkezés rendezi, melynek lényege, hogy az új szabályokat abban az esetben kell először alkalmazni, ha mind az elszámolt időszak kezdőnapja, mind a fizetési esedékesség 2014. június 30-át követő időpontra esik.
 
3.3. A fizetendő és a levonható adó korrekciója
A gazdasági életben előfordulnak olyan körülmények, amelyek az ügylettel összefüggésben kiállított számla módosítását teszik szükségessé. Az Áfa tv. az esetek egy részében lehetővé teszi, hogy a számla kiállítója, illetve befogadója az eredetileg bevallott fizetendő vagy levonható adóban keletkező különbözetet a soron következő bevallásában szerepeltesse, azaz ne kelljen a már benyújtott bevallásait önellenőrizni (és ahhoz kapcsolódóan önellenőrzési pótlékot fizetni). 2014-től a törvény szabályokat tartalmaz egy korábban nem szabályozott, ámde a gyakorlatban előforduló ügylettípusra vonatkozóan is, melyet a törvény ún. pénzvisszatérítésre jogosító ügyletnek nevez. A rendelkezés az olyan kereskedelmi akciókhoz kötődik, amikor a kiskereskedőnél megvásárolt termék árából a gyártó/forgalmazó vásárlásösztönzési célból visszatéríti a vételár egy részét. Korábban ezen ügyletek azért nem voltak megfelelően kezelhetők az Áfa tv. alapján, mert az ilyen ügyletek nem járnak a kiállított számlák módosításával, amit viszont az eddigi szabályozás következetesen feltételül szabott. Az új szabályok - a pénz visszafizetésének megfelelő dokumentáltsága mellett - lehetővé teszik a gyártó számára a fizetendő adó csökkentését az általa kiállított számla módosítása nélkül is.
 
3.4. Nyugtakibocsátás
2014. július 1-ét követően a nyugta is kibocsátható elektronikus formában. Ennek a változásnak köszönhetően pl. a webáruházakban történő vásárlás is egyszerűen, ugyanakkor a törvénynek mindenben megfelelő módon lesz bizonylatolható elektronikus nyugtával. A másik változás, hogy az adóügyi bizonylat mellett egyszersmind belépőjegyként is funkcionáló nyugtán január 1-től elegendő lesz az igénybe vehető szolgáltatás időpontját feltüntetni; a kibocsátás kelte már nem kötelező adattartalma az ilyen - rendszerint nyomdai úton előre előállított - nyugtáknak.
 
 
Eredeti letölthető formátum: Legfontosabb változások összefoglalója