Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.10.30

Elfogadták a 2013.évi adótörvényeket !

A váltizások lényeges elemei a következők:

 

Kisadózó vállalkozások tételes adója ( vagyis a = KATA):

6 millió forintos bevételi értékhatárig választható a tételes kisadózás, mint új adózási forma, melynek során a főállású kisadózó havi 50 e Ft, a főállásúnak nem minősülő kisadózó havi 25 e Ft tételes adó megfizetésével mentesül szinte az összes adó megfizetése alól. A 6 millió Ft értékhatárt meghaladó összegű bevétel után 40% tételes adót kell fizetni. A tételes kisadózó társaságok (Bt., Kkt.) a tagjaik után választhatják a tételes adófizetési kötelezettséget, de a tagok végezhetik munkaviszonyban is a tevékenységet, ebben az esetben viszont a munkaviszonyra és járulékokra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak. A munkaviszonyban álló alkalmazottak után továbbra is a régi szabályok szerint kell adózni. Az adóalanyiság a bejelentkezés hónapjának első napjával kezdődik.

A főállású tételes kisadózó magánszemély biztosítottnak minősül, a nem főállású kisadózó nem szerez biztosítási jogosultságokat.

A tételes kisadózónak bevételeiről mindössze bevételi nyilvántartást kell vezetnie.

 

A tételes kisadót választhatja az egyéni vállalkozó, egyéni cég, a magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság.

Az általános forgalmi adót nem váltja ki a tételes kisadó, viszont a törvény bevezetésével összhangban az alanyi adómentesség értékhatára is 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra módosul 2013.évben, így ezen adózóknak érdemes az alanyi adómentességet választani, megszabadulva ezzel az általános forgalmi adó nyilvántartási és bevallási kötelezettségtől is.

A tételes kisadózó által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják, viszont az egy számlabefogadó részére az évi 1 m Ft-ot meghaladó összegű számlakiállítás esetén mind a számlakiállítónak, mind a számlabefogadónak adatot kell szolgáltatnia a NAV felé. Ezen összeghatár után már nem a NAV-nak, hanem a kisadózónak, illetve a számlabefogadónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.

Fontos, hogy a számlázás során fel kell tüntetni a „Kisadózó” szöveget, ellenkező esetben mulasztási bírság is kiszabható.

 

Kisvállalati adó ( vagyis a = KIVA):

A 25 fő alatti létszámú, 500 millió forint árbevételt el nem érő, és 500 millió forint mérlegfőösszeg alatti vállalkozások választhatják ezt az adónemet 2013. évtől. A létszám és árbevételi limit számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen (!) kell figyelembe venni.

Az adóalanyiság választását a megelőző év december 1-20-a között kell bejelenteni az adóhatósághoz. Az adóalanyiság megszűnését eredményezi, ha a társaságot jogerősen bírságolják nyugta- vagy számlaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása miatt.

A kisvállalati adó mértéke 16%, melynek megfizetésével az adóalany mentesül a szociális hozzájárulási adó, a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék utáni EHO megfizetése alól.

Az adó alapja a személyi jellegű kifizetések (munkabér, tagi kivét) összege és a pénzügyi vagyon (bankszámla, készpénz) állományának változása, amennyiben a pénzügyi vagyon állománya csökkent, akkor minimum a személyi jellegű kifizetések után kell megfizetni az adót.

A pénzügyi vagyon változásának számításakor az adóalapot csökkentik a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (hitelfelvétel), és növelik a kihelyezett pénzeszközök (kölcsönnyújtás, végleges pénzeszköz átadás, stb.).

Amennyiben a pénzügyi vagyon realizált változása negatív (pl. beruházás miatt), akkor ez a veszteség elhatárolható, s 10 évig csökkentő tételként felhasználható.

Az iparűzési adó számításakor az adóalany dönthet úgy, hogy az iparűzési adóalap a kisvállalati adóalap 20%-al növelt összege, vagy a telephely/székhely szerinti önkormányzatonként 2,5 millió forint (2%-os adómérték esetében így 50 ezer forint az éves iparűzési adó).

Fentiek alapján látható, hogy a sok munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál jelenthet jelentős adómegtakarítást az adóalanyiság, mivel ebben az esetben a munkabéreket terhelő 28,5% adóteher (27% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás) helyett csak 16%-ot kell fizetni.A keletkezett, és pénzügyileg realizált jövedelem osztalékként való realizálása is kedvező, 100 e Ft nyereségből a 16% kisvállalati adó és a 16% SZJA megfizetésével 70.560,- Ft vehető fel osztalékként.

 

Pénzforgalmi elszámolás az ÁFÁ-ban:

Azon kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodók, akiknek 2012.évben elért adóköteles bevétele nem haladja meg a 125 millió forintot, illetve 2013.évben is várhatóan nem fogja ezt meghaladni, választhatják az általános forgalmi adó pénzforgalmi elszámolás szerinti adózását. Ebben az esetben az általános forgalmi adót az értékesítései után akkor kell csak megfizetni, amikor az ellenértéket megkapta, ugyanakkor a beérkezett számlák esetében is csak akkor gyakorolhatja az adólevonási jogát, amikor az ellenértéket kifizette. Részletfizetés esetében a fizetési kötelezettség, illetve a levonási jog a megfizetett részlet arányában keletkezik.

Az ÁFA kötelezettség halasztásának feltétele, hogy a kibocsátott számlán a pénzforgalmi elszámolás tényét fel kell tüntetni (!), ennek elmulasztása estén az adófizetési kötelezettség az általános szabályok szerint keletkezik.

 

Járulékkedvezmények:

A foglalkoztatás és munkavállalás ösztönzése érdekében a különböző munkavállalói csoportokra vonatkozóan az alábbi – szociális hozzájárulási adóra vonatkozó - kedvezmények lesznek érvényesíthetők:

 1.) a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása

 -a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása után a munkáltatónak nem kell a 27 százalék szociális hozzájárulási adót megfizetnie 100 ezer forint bruttó munkabérig a foglalkoztatás első két évében -a nem pályakezdő 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatása estén a munkáltató a munkavállaló bére után 100 ezer forint bruttó bérig 27 százalék helyett mindössze 12,5 százalékszociális hozzájárulási adót köteles fizetni (kedvezmény mértéke 14,5%) A kedvezmények abban a hónapban, amelyben a munkavállaló a 25. illetve az 55.életévét betölti a teljes hónapra vonatkozóan megilletik a munkáltatót.

 2.)Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása

 Az állami foglalkoztatási szerv által a foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén a munkáltatónak 100 ezer forint bruttó munkabérig a foglalkoztatás első 2 évében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, a harmadik évben is csak 12,5 százalék mértékkel. A kedvezmény érvényesítésének feltétele az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolás.

 3.)GYED, GYES, GYÁT folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló

 Az anyasági ellátások alatt, vagy annak megszűnését követően foglalkoztatott személyek után a kifizetőnek a foglalkoztatott személy munkabére után a foglalkozatás első 2 évében nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, a 3.évben is csak 12,5% mértékkel. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesíthető, az ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás birtokában.

4.)Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló

Az egész hónapban szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása estén a kifizetőnek 100 ezer Ft bruttó munkabérig12,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a 27% helyett.  A fenti kedvezmények érvényesítése mellett havi bruttó 100 ezer Ft munkabérig a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól is mentesül a kifizető a foglalkoztatás első két évében, amely további 1,5%-os kedvezményt jelent. A fent felsorolt SZOCHO kedvezmények a Start kártyák kedvezményeivel nem vonhatók össze.