Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.12.20

Legfontosabb ADÓTÖRVÉNY változások !!!

1. Személyi jövedelemadó:

Adóalap-kiegészítés

A korábbi tervekkel ellentétben az adóalap-kiegészítés 2012-től 2 millió 424 ezer forint éves bruttó jövedelem összegig nem alkalmazandó, e határ felett 27%-os mértékkel kell megállapítani. Azaz, az effektív adóteher 2 millió 424 ezer forint éves bruttó jövedelem összegig (a jelenlegi 20,32%-al szemben) 16% lesz, az e feletti jövedelem összeg után változatlanul 20,32% marad.

Családi kedvezmény

A jelenleg hatályos szabályozást kiterjesztve a családi kedvezmény azok esetében is igénybe vehető, akik jogosultak a családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva azt nem veszik igénybe. A családi kedvezmény mértéke nem változik.

Kifizetői adóelőleg levonási kötelezettség

A törvénymódosítás szűkíti azoknak a körét, akik esetében a kifizetőnek nem merül fel adóelőleg-levonási kötelezettsége. A jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő magánszemély részére teljesíti. A törvénymódosítás az adóelőleg-levonást megalapozó nyilatkozattételt ismét szabályozza.

A jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a magánszemély a jövőben legfeljebb csak a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehet nyilatkozatot.

Egyes meghatározott juttatások

A törvénymódosítás a 2011. január 1-ét megelőző szabályokkal azonos módon egyes meghatározott juttatásként nevesíti a munkáltató által biztosított azon juttatást, amelyet a munkáltató minden munkavállalójának egyaránt, azonos feltételekkel és módon, valamint ténylegesen is elérhetően nyújt, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján juttat.
A reprezentáció és az üzleti ajándékok (értékhatár nélküli) juttatása adókötelessé válik néhány kivételtől eltekintve (pl. társadalmi szervezet).
A 2011. január 1-től hatályos jogszabályt kiegészítve egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes, vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költségek közül a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadás is a minimálbér 25%-ig (egyedi érték).
Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzletpolitikai célú juttatás.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül a béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. Ezen értékhatár évközi arányosítása szükséges munkaviszony évközi megszűnése esetén.

Béren kívüli juttatások - Cafeteria elemek

2012. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősülnek a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára (max. 150 ezer forint/év), valamint a szálláshely alszámlájára (max. 225 ezer forint/év) és szabadidős szolgáltatás alszámlára (max. 75 ezer forint/év) utalt összegek.
A cafeteria elemek közé tartozik továbbá a munkahelyi étkeztetésnek minősülő, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelem havi 12.500 forint mértékéig.
Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító ún. Erzsébet-utalvány is bevezetésre kerül, amelynek formájában adható juttatás értéke havi 5 ezer forintot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli juttatásnak. A törvénymódosítás alapján 2012. december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken történő étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható.

A béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás kikerül. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása).

Cégautóadó

A törvénymódosítás értelmében a cégautóadó fizetési kötelezettség módosul. Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a következőek szerint módosul:

cegautoado_2012

 

Definíciók

A törvénymódosítás új definíciókat tartalmaz (pl. gazdasági tevékenység, Erzsébet-utalvány), valamint néhány, már jelenleg hatályos definíciót is módosít (pl. üzleti ajándék, csoportos személyszállítás).

Árfolyamszámítás

A külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás forintra történő átváltásának szabálya összhangba kerül.

Lakás bérbeadásból származó bevétel

A törvénymódosítás szerint lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételből a javaslatban megfogalmazott feltételeket figyelembe véve levonhatja egy más településen általa bérbe vett lakás megfizetett bérleti díját.

Ingó/ingatlan értékesítés

A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy gazdasági tevékenység keretében történő ingó vagy ingatlanértékesítés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Nem kell megállapítani a jövedelmet, ha az ingóértékesítés során szerzett összes bevétel nem haladja meg az évi 600.000 forintot.
A törvénymódosítás az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésből származó jövedelem esetében. Az adó mértéke a szokásos hasznot meghaladó jövedelem részre az általános adókulcs 3-szorosa, azaz 48%.

Munkáltató által végtörlesztés céljából adott kamatmentes kölcsön/vissza nem térítendő támogatás

Nem keletkezik jövedelem a munkáltató által végtörlesztésre nyújtott kamatmentes kölcsön után.
A törvénymódosítás alapján adómentesnek minősül a munkáltató által a munkavállalójának végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része. E szabály 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. között nyújtott támogatásokra alkalmazható.

Baleset- és betegbiztosítás alapján szerzett jövedelem

A törvénymódosítás több helyen is kiegészíti a jogszabály 1. számú mellékletének adómentes baleset- és betegbiztosítással összefüggő rendelkezéseit.

Napidíj

A törvénymódosítás a 2010. január 1-ét megelőző szabályokkal azonos módon elszámolható költségként nevesíti a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett, kormányrendelet szerinti napi összeget (max. napi 15 euró).

Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség

A korábbi szabályokat pontosítva a magyar foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége merül fel az olyan székhelyére, telephelyére kirendelt magánszemélyre vonatkozóan, akinek várhatóan személyi jövedelemadó kötelezettsége merül fel.

Éves adóbevallási határidő

Amennyiben a magánszemély a törvényben meghatározott feltételek szerint késedelmes benyújtásra vonatkozóan bejelentést tesz az adóhatóság felé és késedelmét igazolja, adóévet követő november 20-ig nem szabható ki mulasztási bírság a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtásáért.

 


2. Társadalombiztosítás:

A biztosítottak körének szélesítése céljából a törvénymódosítás több új definíciót módosít (pl. a társas vállalkozó).
A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 6.390 forintra emelkedik.
A járulékalap szélesítése érdekében a törvénymódosítás szerint megszűnik egyes jövedelmek (végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb.) egészségbiztosítási járulék alóli mentessége. A többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, legalább 36 órában foglalkoztatott biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékmentessége is (2%) megszűnik.

A társas vállalkozók és egyéni vállalkozók által fizetendő járulékminimum az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében megnő (minimálbér másfélszeresére).
A törvénymódosítás alapján a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező és Tbj. szerint külföldinek minősülő kirendelt munkavállalója 2012. január 1-től számított 2 évet nem meghaladó kiküldetés esetén a magyar társadalombiztosítási kötelezettségek alól mentesülhet.

 


Egészségügyi hozzájárulás

2012. január 1-től 10% mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetendő a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott (évi 500.000 forint juttatási keret alatti) összege után.

 

Szociális hozzájárulási adó

2012. január 1-től a korábbi foglalkoztatói társadalombiztosítási járulékokat felváltja a szociális hozzájárulási adó.
A szociális hozzájárulási adó megfizetésére általános szabály szerint a kifizető kötelezett. E törvény alkalmazásában a kifizető fogalma eltér az Art. szerinti definíciótól (pl. külföldi munkáltató is minősülhet kifizetőnek).
Az adó mértéke 27%, amelyet havonta kell megállapítani és tárgyhónapot követő hó 12-ig megfizetni és bevallani.
A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe. Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés megvalósulása esetén az adókedvezmény havi mértéke 2012-ben foglalkoztatottanként 21,5% 75 ezer forint kedvezményalapig, azt meghaladóan az e feletti kedvezményalap után 16%.
A külföldi kiküldetés esetében a szociális hozzájárulási adó alapja az adott jogviszonyban szerzett önálló és nem önálló tevékenységből származó és Magyarországon nem adóztatható jövedelem hiányában a munkaszerződés alapján fizetett, kiküldetést megelőző évi havi személyi alapbér (ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér).
A törvénymódosítás alapján szociális hozzájárulási adó fizetésre nem kötelezett a valamely más EGT tagállamban (vagy kétoldalú szociálpolitikai egyezmény alapján más országban) járulékkötelezettséget teljesítő magánszemély és az egyébként a Tbj. szerinti mentességet élvező (nem letelepedett, nem menekült) harmadik ország állampolgára.

 


3. Társasági adó:

Bejelentett immateriális jószág

A módosító törvény a bejelentett részesedés analógiájára bevezeti a bejelentett immateriális jószág fogalmát, melynek értelmében a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra is alkalmazni lehet a bejelentett részesedéshez hasonló adóalap-módosító rendelkezéseket, amennyiben az adózó a megszerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és legalább egy évig eszközei közt nyilvántartja. (A bejelentésre nyitva álló határidő bejelentett részesedés esetében is 60 napra emelkedik.)
A nem bejelentett immateriális jószág értékesítéséből/apportálásából keletkező nyereséget az adózó szintén mentesítheti az adóalapból, amennyiben az összeg erejéig – a fejlesztési tartalékhoz hasonlóan – az eredménytartalékból lekötött tartalékot képez és azt a következő három adóévben immateriális jószág szerzésére használja fel.

10%-os adókulcs

Megszünteti a módosító törvény azt a 2013-tól hatályba lépő szabályt, amely az adóalap nagyságától függetlenül egységesen 10%-ra mérsékelte volna a társasági adóteher mértékét. Ennek megfelelően 2013-tól továbbra is a jelenleg általánosan érvényes 19%-os és az adóalap 500 millió Ft-ig terjedő részére alkalmazható 10%-os kedvezményes társasági adókulcs marad érvényben.

Adomány

Kiterjeszti a módosító törvény az adóalap csökkentés lehetőségét a Magyar Kármentő Alap mellett a Nemzeti Kulturális Alapnak történő ingyenes átadásokra, illetve szolgáltatás-nyújtásokra is.

Alultőkésítés

A módosító törvény két főbb ponton módosítja az alultőkésítés szabályát. Egyrészről kiterjeszti az adóalap növelő tételt a transzferár-módosítás körében adóalap csökkentő tételként elszámolt, vélelmezett kamatráfordításra. A tervezethez képest az adózó ugyanakkor csökkentheti az alultőkésítés számításának alapjául szolgáló kötelezettség összegét nemcsak a továbbnyújtott kötelezettségekből származó pénzkövetelés összegével, hanem minden, a mérlegben befektetett pénzügyi eszközök, követelések vagy értékpapírok között kimutatott pénzkövetelésként szereplő összeggel (illetve annak adóévi napi átlagos állományával).

Elhatárolt veszteség

A módosító törvény értelmében a korábbi évekről elhatárolt veszteségeket kizárólag a tárgyévi pozitív adóalap 50%-áig lehet felhasználni. Ezen kívül további korlátozó rendelkezéseket vezet be a módosító törvény a veszteség felhasználására átalakulás vagy az adózóban történő Ptk. szerinti közvetlen/közvetett többségi befolyásszerzés esetében.
A tervezethez képes az elfogadott szabályozás annyiban módosult, hogy az adózóban történő többségi befolyásszerzés esetén (kivéve az átalakulással történő részesedés szerzést) a veszteség csak a következő esetekben vihető tovább: (i) a többségi befolyást megszerző (illetve annak jogelődje) a megelőző két adóévben folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt az adózóval; vagy (ii) az adózónak vagy a többségi befolyást megszerzőnek a részvényei legalább részben be vannak vezetve a tőzsdére; vagy (iii) az adózó a következő két adóévben tovább folytatja tevékenységét, amelynek természete jelentősen nem tér el a többségi befolyásszerzést megelőzően végzett tevékenységtől és abból mindkét évben bevételt szerez.
Átalakulás esetén a veszteség csak akkor használható fel a jogutódnál, ha (i) a jogelőd Ptk. szerinti közvetlen/közvetett többségi befolyással rendelkező tagja (akkor is, ha annak csak kapcsolt vállalkozása bír többségi befolyással) tart fenn vagy szerez a jogutódban is többségi befolyást, és (ii) a jogutód az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (kivéve a vagyonkezelést) bevételt szerez.

Értékcsökkenési leírás

A módosító törvény a korábbi tervezethez képes új szabályként bevezeti annak lehetőségét, hogy az adózó a társasági adóban előírt értékcsökkenési kulcsok helyett alacsonyabb leírási kulcsokat alkalmazzon, az így elszámolt értékcsökkenés azonban nem lehet alacsonyabb a számvitelben alkalmazott leírásnál.

Vállalkozás érdekében felmerült költségek

A személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék a módosító törvényben foglaltaknak megfelelően ismételten a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül. Szintén vállalkozás érdekében felmerült, elismert költségnek minősül 2012-től a közcélú adomány, valamint a jogszabályon alapuló térítés nélküli átadás következtében elszámolt ráfordítás.

 


4. Számviteli törvény:

Naptári évtől eltérő üzleti év

A módosító törvény kiterjeszti az eltérő üzleti év alkalmazhatóságát – bizonyos feltételek mellett (pl. indokoltság, három lezárt üzleti év) – minden vállalkozó számára, továbbra is kivételként kezelve a pénzügyi vállalkozásokat, hitelintézeteket és a biztosítókat.

Deviza átváltási árfolyam

A módosító törvény értelmében a vállalkozónak már a 2011-es beszámoló elkészítése során lehetősége nyílik arra, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelésének, illetve kötelezettségének forintra történő átszámításához az általános forgalmi adóról szóló törvényben előírt szabályát alkalmazza, amennyiben azt előre rögzíti számviteli politikájában.

Külföldi adó elszámolása

A módosító törvény értelmében a társasági adóba beszámítható, illetve az alól mentesíthető jövedelemre jutó külföldi adót a jelenlegi gyakorlattól eltérően nem az egyéb ráfordítások között, hanem – a társasági adóhoz hasonlóan – az adózott eredmény terhére kell majd elszámolni.

Beszámoló letétbe helyezése

A beszámoló letétbe helyezésének határidejét (a konszolidált beszámoló kivételével) a módosító törvény – a 2011-es üzleti évtől kezdődően – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjaként határozza meg, összhangba hozva a társasági adó bevallás határidejével a naptári év szerint működő vállalkozók esetében.

Iratmegőrzés

A módosító törvény a számviteli bizonylatokkal egységesen 8 évre korlátozza az iratmegőrzési kötelezettséget a beszámoló, a főkönyv és az egyéb analitikus nyilvántartások tekintetében is, amelyet már a 2011-es üzleti évre is lehet alkalmazni.

Osztalékelőleg

A módosító törvény könnyít az osztalékelőleg megállapításának adminisztrációs terhein a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával, amelynek értelmében a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül a vállalkozó ugyanazon éves beszámoló vagy év közben készített korábbi közbenső mérleg adatira is támaszkodhat majd, akár többszöri osztalékelőleg fizetés esetén is.

 


5. Általános forgalmi adó:

Adókulcs emelés

A Parlament által elfogadott törvény alapján, az általános forgalmi adót érintő legfontosabb változás, hogy az általános áfa kulcs mértéke 2012. január 1-jétől 27%-ra emelkedik. Az új adómérték alkalmazásával kapcsolatban nem változtak a korábban előterjesztett átmeneti szabályok, így különös körültekintéssel kell eljárni például a folyamatos teljesítésű, illetve a határozott elszámolású ügyletek tekintetében, valamint a taxaméterek, pénztárgépek átállítása során. E tekintetben hangsúlyozni szeretnénk, hogy az alkalmazandó adókulcs megállapítása akkor vethet fel kérdéseket, amikor folyamatos teljesítésű, illetve határozott elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont, azaz a fizetés esedékessége 2012. január 1-jét követő időszakra esik.

Személygépkocsi bérlet áfájának levonhatósága

Szintén elfogadásra került, hogy hatályát veszti az áfa-törvénynek a személygépkocsik (és más közlekedési eszközök) bérbevételét terhelő előzetesen felszámított áfa levonhatóságát tiltó korlátozása. 2012. január 1-től így az áfa levonására vonatkozó általános szabályok alapján levonható lesz a személygépkocsik bérbevételét terhelő áfa (feltéve természetesen, hogy az adóalany igazolni tudja a személygépkocsik áfa szempontjából adókötelesnek minősülő, üzleti célú használatát).

Adó utólagos csökkenése

Ahogyan korábbi hírlevelünkben is jeleztük, bővül azon esetek köre, amikor az adó alapjának és/vagy az áfa összegének utólagos csökkenésére tekintettel nem merül fel önellenőrzési kötelezettség.
A számlázás tekintetében fontos módosulás az is 2012. január 1-jétől, hogy az adóalany abban az esetben is köteles lesz számlát kiállítani, ha az ügylet az áfa-törvény területi hatályán kívül esik, és az adóalany belföldön kívül máshol – de az ügylet teljesítési helyétől eltérő tagállamban, vagy harmadik államban – is letelepedett, viszont az ügylettel kapcsolatosan a belföldi székhelye, állandó telephelye a legközvetlenebbül érintett.

Tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok

A tárgyi eszközök utólagos figyelésével kapcsolatosan az elfogadott jogszabály arról rendelkezik, hogy a szükséges korrekciót az adóalanyoknak egységesen a naptári év utolsó adó-megállapítási időszakában kell elvégezniük az adott naptári évre számított levonási hányados alapján. Továbbá, némileg változnak 2012. január 1-jétől a levonási hányados számítására vonatkozó szabályok is. Az áfa-törvény kiegészítésre kerül a saját előállítású eszközökre vonatkozó szabályokkal is, amelyek szerint a kiigazítási kötelezettség a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjához kapcsolódik. A törvény átmeneti szabályokat is meghatároz a korrekció alkalmazhatóságára vonatkozóan.

Adóraktározási eljárás

Elfogadásra került az adóraktározási eljárással kapcsolatban az irányadó Uniós szabályozásnak megfelelően, hogy az adófizetési kötelezettség a jövőben a termék kiraktároztatóját terheli. Ezzel párhuzamosan a kiraktározó fogalma is változik, amely eredményeként a jövőben kiraktározó lehet a termék utolsó beszerzője is, aki részére a terméket az igazolt utolsó értékesítő értékesítette.

Eljárási szabályokat érintő módosítások

Az elfogadott törvény értelmében, az Adóhatóság a jövő év elejétől kötelezett lesz arra, hogy közzétegye az adóalanyokról azon információt, hogy éltek-e az ingatlanok értékesítésére vonatkozó adókötelessé tétel lehetőségével. Ezen rendelkezés elfogadása mindenképpen az adminisztratív folyamatok egyszerűsítését eredményezi a jövőben az adóalanyok számára.
Az elfogadott törvény összhangba hozza az adóalanyok áfa bevallási és összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét is azáltal, hogy kötelezővé teszi az áfa bevallás benyújtását, amennyiben az adóalanynak összesítő nyilatkozat beadási kötelezettsége van.

További, csak 2013. január 1-jétől hatályba lépő módosítás, hogy az áfa-alanyok az adóbevallásukban összesítő jelentés tételére lesznek kötelezettek, azaz nyilatkozniuk kell azon számlák adatairól, amelyek után az adott elszámolási időszakban adólevonási jogot gyakoroltak, illetve amelyeket olyan termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról állítottak ki, amik után az adott elszámolási időszakban adófizetési kötelezettségük keletkezett. Az elfogadott törvény továbbá felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert, hogy rendeletben állapítsa meg az összesítő jelentésre vonatkozó részletes szabályokat.

Láncügyletek

Változás történik 2012. január 1-jétől a láncügyletek szabályozása tekintetében is, hiszen a korábbi rendelkezésekkel szemben kizárólag a láncügyletben közbenső értékesítőként részt vevő adóalanynak lesz lehetősége arra, hogy a fennálló törvényi vélelmet, amely szerint beszerzőként vett részt az ügyletben, megdöntse.

Sorozat jelleg

Az elfogadott jogszabály értelmében módosul a sorozat jelleg fogalma is. Ennek megfelelően, azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – egy építési telekként (telekrészként) számítanak be a sorozat jelleg megállapítása során.

 


6. Környezetvédelmi termékdíj:

A hétfőn elfogadott módosító törvény, a – lényegi rendelkezések – hatályba lépését megelőzően módosítja a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. számú törvényt. A módosítások elsődleges célja a 2011. július 4-én elfogadott jogszabállyal kapcsolatos értelmezési kérdések tisztázása.

Termékdíjköteles termékek és azokkal kapcsolatos tevékenységek köre

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy 2012. január 1-től a termékdíjfizetési kötelezettség a csomagolás helyett a csomagolószerek első belföldi forgalomba hozatalával, illetve saját célú felhasználásával összefüggésben keletkezik. A termékdíjköteles csomagolószerek körét, a törvény végrehajtására kiadott – a kötelezettség gyakorlati teljesítését segítő – kormányrendeletben meghatározott „csomagolószer katalógus” fogja meghatározni. Ezzel egyidejűleg a forgalomba hozatal definíciója is kibővül, ugyanis 2012. január 1-től a termékdíjköteles termékek tulajdonjogának első belföldi ingyenes átruházását is lefedi.
A fent említett változás egyértelmű elmozdulást jelent a termékdíjfizetésre kötelezettek körében is, ugyanis a változtatás alapvető célja az, hogy – belföldi előállítású csomagolás esetén – a termékdíjfizetési kötelezettség a csomagolást végző adóalany helyett, a csomagolássá váló, csomagolószert gyártó társaságnál keletkezzen.

Egyszerűsítés nyilatkozat alapján

A törvénymódosítás szerint a csomagolószer termékdíját egyes esetekben a kötelezett első vevőjének nyilatkozata alapján nem kell megfizetni. Fontos megjegyezni, hogy az említett nyilatkozat tekintetében a vevő kötelezettnek minősül, tehát, amennyiben nyilatkozatával ellentétesen jár el, úgy a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rá.

Szerződés alapján történő átvállalás

Ahogy az már a nyáron elfogadott jogszabályban is olvasható volt, 2012. január 1-től megszűnik a hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött átvállalási szerződés útján szerezhető termékdíj mentesség. Ezzel egyidejűleg azonban a csomagolószerekkel, valamint a csomagolóanyagokkal összefüggésben egyéb szerződés alapján történő átvállalási lehetőségek kerülnek bevezetésre.

Számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség

A módosító javaslat alapján, a nyáron elfogadott jogszabályhoz képest, kibővül azon esetek köre, amikor a számlában kötelezően feltüntetendő a termékdíj összege. A módosítás értelmében tehát csomagolószerek esetén mégis kötelező lesz a számlában szerepeltetni a termékdíj összegét.

Termékdíj-kötelezettség

A törvénymódosítás szerint 2012. január 1-től termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettséggel bővül ki a termék-díjkötelezettségek köre. A termékdíj-előleget a naptári év negyedik negyedévére kell megállapítani, mértéke a tárgyév első három negyedévében fizetett termékdíj harmadának 80 %-a.

Díjtételek

A törvénymódosítás értelmében a termékdíjtételek gyakorlatilag minden termékdíj-köteles termék tekintetében emelkednek a 2012. július 4-én elfogadott jogszabályban foglalt mértékekhez képest.
A 2012. január 1-től hatályos termékdíj szabályozásban várható változásokról külön hírlevélben tájékoztatjuk ügyfeleinket részletesen.

 


7. Jövedéki adó

Az Országgyűlés által elfogadott törvény nem módosította lényegesen a korábban beterjesztett javaslatokat. Ennek megfelelően, az új szabályozás a már közzétett javaslatokkal egybehangzóan az európai uniós jognak való megfelelést, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését, a kisüzemi sörfőzdékre és házi szeszfőzdékre vonatkozó szabályok egyszerűsítését, valamint a visszaélések visszaszorítását szolgálják.
Az elfogadott szabályok egyik legfontosabbika, hogy a megbízható engedélyesek köre kibővül az AEO tanúsítvánnyal rendelkezőkkel is, így esetükben is csak az egyébként nyújtandó jövedéki biztosíték 50%-ával megegyező összegű biztosítékot kell nyújtani.
A korábbiakhoz képest módosítást jelent 2012. január 1-jétől az is, hogy részben bővül az adóhatóság jogköre a jövedéki adó-kötelezettség tekintetében, hiszen a vámazonosító szám megállapításával kapcsolatos nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyekben a jövőben az adóhatóság jár el a vámhatóság helyett.

 


8. Regisztrációs adó

A Parlament által elfogadott jogszabály alapján a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézés érdekében jövő év elejétől bevezetésre kerül az elektronikus eljárás a regisztrációs adó esetében is. Az elfogadott jogszabály meghatározza az elektronikus eljárás kezdeményezésének módját, valamint az annak alkalmazását kizáró esetek körét. Elfogadásra került az az egyszerűsítést célzó rendelkezés is, amely szerint a regisztrációs adóval kapcsolatos ügyekben az adóalany képviselőjeként azon személy is eljárhat, aki a vámjogi képviseletet is ellátja.
Fontos kiemelni, hogy 2012. január 1-jétől bevezetésre kerül az EGT-ben székhellyel rendelkező, gépjárműbérbeadással foglalkozó flotta-üzemeltető társaságok regisztrációs adó fizetési kötelezettsége. A flottaüzemeltető esetében akkor áll be 2012. január 1-től regisztrációs adófizetési kötelezettség, ha 30 napnál hosszabb időre ad bérbe, illetve lízingbe a tulajdonában, üzemben tartásában lévő személygépkocsit belföldi illetőségű személy részére. Az elfogadott törvénynek megfelelően, a fenti szabályozás miatti adómegállapítási eljárást a flottaüzemeltetőnek a bérbeadást követő 15 napon belül kell kezdeményeznie a vámhatóságnál. Az adó összegét a vámhatóság a törvény mellékletében lévő táblázat és képlet együttes alkalmazásával állapítja meg a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül.

 


9. Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó vonatkozásában elsősorban az értelmező rendelkezések változnak 2012. január 1-jétől. Pontosításra került az előrecsomagolt termék definíciója, valamint a Parlament elfogadta a teljesítési időpont, a taurin, a sör és a cukrozott kakaópor, valamint a metil-xantin (koffein) fogalmát is. A fentiek mellett, az elfogadott törvény értelmében változik az üdítőital, az energiaital és a cukrozott készítmények fogalma, valamint adóköteles termék lesz az ízesített sör, az alkoholos frissítő és a gyülömcsíz is.
A javaslat alapján 2012. január 1-től üdítőital esetében 7 forint/literre, cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogrammra, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogrammra, sós snack és ételízesítő esetében 250 forint/kilogrammra nőne az adó mértéke (az energiaital adómértéke változatlanul 250 forint/liter maradna). Emellett, a 2012. január 1-jétől adóköteles terméknek minősülő ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter lenne az adó mérték, míg a gyümölcsíz esetében 500 forint/kilogramm lesz az adó mértéke.

 


10. Államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék

Az elfogadott módosítások eredményeként 2012. január 1-től módosul az egyéb pénzügyi szervezetek esetében a különadó alapja, azáltal, hogy a különadó alapját a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény előjelhelyes (nettó) összege alapján kell meghatározni.
A törvény új szabályokat határoz meg a különadó fizetésére kötelezett társaságok jogutódlással történő megszűnésére vonatkozóan. Ennek megfelelően, jogutódlás esetén a jogutód társaság köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő adózónak a megszűnés adóévének szabályai szerint megállapított különadó fizetési kötelezettségét. Emellett, a törvény rendelkezik a jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezetek, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók adófizetési kötelezettségéről is.

 


11. Illetéktörvény:

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés Illetékmentessége

Az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mellett az ingatlanok kapcsolt felek közötti átruházása sem fog illetékkötelezettséget keletkeztetni. Ingatlan átruházása esetén ugyanakkor a mentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.

Lízingcégek illetékkedvezménye és illetékmentessége

Az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az ingatlanforgalmazó társaságok mellett a pénzügyi lízinget folytató vállalkozók esetében is csak akkor alkalmazható az ingatlanszerzésre vonatkozó kedvezményes, 2%-os illetékmérték, ha az adózó nettó árbevételének legalább 50%-a a kedvezményre jogosító tevékenységből (ingatlanok pénzügyi lízingjéből) származik. A fentiekhez hasonlóan a gépjárművek, pótkocsik megszerzése is csak akkor lesz a jövőben illetékmentes, ha a vagyonszerző vállalkozó nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből vagy pénzügyi lízingbe adásából származik.
Az árbevételre vonatkozó feltétel csoporton belüli (illetékmentes) értékesítéssel nem teljesíthető, az nem mentesíti a társaságot a feltétel teljesítése alól.

Gépjármű-átruházás illetéke

Gépjármű visszterhes átruházása esetén az illeték mértéke a jövőben nem a hajtómotor hengerűrtartalmának, hanem teljesítményének, illetve a jármű korának függvényében kerül megállapításra, sávos módon (az illeték mértéke 300 és 850 Ft/kW között változik). A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű haszongépjárművek esetében a Törvény a 120 kW teljesítményű gépjárműre vonatkozó adómértékben maximálja az illeték mértékét.

Eljárási illetékek

A Törvény számos eljárási illeték mértékét jelentősen emeli, amelyek közül az adózást érintő legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
Azokban az esetekben, ahol a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, az illeték a jelenlegi 5.000 forintról 50.000 forintra emeli a Törvény. A jövőben a fizetési könnyítésre irányuló eljárások mellett az adómérséklésre irányuló eljárás is illetékkötelezettséget fog maga után vonni.
A bírósági eljárás illetékterhei is több ponton változnak. Az elsőfokú peres eljárások illetékkötelezettségének felső határa a jelenlegi 900.000 forintról 1.500.000 forintra emelkedik. A fellebbezés során fizetendő illeték mértéke 8%-ra emelkedik, a maximuma pedig ezzel párhuzamosan a jelenlegi 900.000 forint helyett 2.500.000 forint lesz.

 


12. Helyi adók:

12.1. Települési adó

Az Országgyűlés nem fogadta el a korábbi, települési adó bevezetésére irányuló javaslatot.

12.2. Adómaximum építményadó és telekadó esetében

A Törvény – a korábbi javaslattal szemben – mégsem módosítja az építményadó és telekadó maximális összegére és alapjára vonatkozó rendelkezéseket.
Módosítja ugyanakkor a telek fogalmát, amely eredményeképpen telekadó a külterületi telekre, illetve az építménnyel (nem épülettel) lefedett területre is kivethető lesz. Az építési tilalom alatt álló teleknek pedig csak 50%-a mentesül majd az adó alól a jövőben.

12.3. Az iparűzési adó alapja

A Törvény kiemeli az alvállalkozói teljesítések értékét a közvetített szolgáltatások fogalmából, így az önálló csökkentő tételnek minősül majd az iparűzési adó alapjának meghatározása során.

12.4. Külföldi telephely mentessége iparűzési adó alól

A Törvény egyértelműsíti a külföldi telephelyre tekintettel mentesíthető adóalap megállapításához kapcsolódó rendelkezéseket, amely szerint azt a belföldi telephelyekhez hasonló módon, a törvény mellékletében meghatározott allokációs módszerek valamelyikével kell megállapítani.

 


13. Új adónem – Baleseti adó

Az Országgyűlés elfogadta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után fizetendő baleseti adó bevezetését. Az adó alanya a biztosítási kötelezettséggel terhelt személy vagy szervezet, főszabály szerint azonban a felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító az adó beszedésére kötelezett. A javaslat értelmében az adó az éves kötelező biztosítási díj (beleértve a fedezetlenségi díjat is) 30%-a lesz, de maximum naponként 83 forint/gépjármű.
Az adót a biztosító a biztosítási díj esedékes részletével együtt köteles beszedni, ugyanakkor a biztosító akkor is befizetési kötelezettséggel tartozik, ha az adó beszedését elmulasztotta.

 


14. Kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó módosítások

Innovációs járulék

Az új törvény értelmében talán legfontosabb változásként megemlítendő, hogy a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység közvetlen költsége 2012-től már nem csökkenti az innovációs járulékot. Pontosításra kerül ugyanakkor, hogy az innovációs járulék alanyának nem minősülő mikro- és kisvállalkozási kategória meghatározása során konszolidált adatokból kell kiindulni.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

A törvényjavaslat alapján definiálják egyúttal a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet, amely a társasági adóban alapul szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység is.

Egyéb, társasági adót érintő változások

Eltörlik azt a rendelkezést, hogy a K+F bérköltség, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség meghatározott százaléka, mint társasági adókedvezmény vehető figyelembe.
Bekerül a társasági adó törvény 3. számú mellékletébe, hogy nem elismert költség a K+F tevékenység közvetlen költsége, ha az az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

K+F tevékenység minősítési eljárás

Bevezetésre kerül továbbá egy új intézmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás, amelynek részletszabályai azonban még nem ismertek. Annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a K+F témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.

 


15. Adózás rendje:

A feketegazdaság elleni küzdelem új eszközei

A feketegazdaság elleni küzdelem új eszközeként bevezetésre került az adóregisztrációs eljárás, a fokozott adóhatósági felügyelet intézménye, illetve az adószám felfüggesztés nélküli törlésének lehetősége.
Az adóregisztrációs eljárás által a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy azon, rögzített kritériumoknak megfelelő személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy korábbi adózóként jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak az adóhatóság számára, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt. Amennyiben a fent említett személyek új társaságot kívánnak alapítani, vagy annak tisztviselői, képviselői szeretnének lenni, az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság akár meg is tagadhatja az adószám kiadását. Az adóregisztrációs eljárás intézményéhez kapcsolódóan bővül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre.
A fokozott adóhatósági felügyelet bevezetésére azért került sor, hogy a kockázatelemzést követően kiválasztott adózók fennállásuk első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek. Ennek során az adóhatóság szigorúbb adókötelezettséget is előírhat számukra, valamint meghatározott feltételek fennállta esetén akár vissza is vonhatja az adószámukat.

Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

Ezen új jogintézmény által az adóbevallásban bejelenthető lesz, ha jogértelmezési nehézség okán az adózó úgy véli, esetlegesen hibásan tüntette fel a fizetendő adót, vagy a visszaigénylendő összeget. A bejelentés díjköteles, és ellenjegyzéshez kötött. Az ily módon bejelentett jogügylethez kapcsolódó adókülönbözet megállapítás esetén nem szabhat ki az adóhatóság adóbírságot, csak díjkorrekciót végezhet. (Az adóhiány megfizetése alól a bejelentés nem mentesíti az adózót.) A bejelentés tárgya nem lehet az áfa, az innovációs járulék, a szokásos piaci ár, illetve adókedvezmény igénybevétele. Jogszerűtlen bejelentés (pl. nyilvánvalóan téves jogértelmezés bejelentése) esetén mind az adózó, mind az ellenjegyző személy mulasztási bírsággal sújtható.

Kapcsolt vállalkozások bejelentése

A törvénymódosítás következtében a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése is kötelezővé válik.

Soron kívüli adóbevallás

Változnak a soron kívüli adóbevallás benyújtására irányadó szabályok a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy végelszámolás nélküli megszűnésének esetén. A soron kívüli bevallási kötelezettséget a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntéssel egyidejűleg kell teljesíteni, így lehetővé válik, hogy az adóhatóság az esetleges kiutalási igényt, vagy adóellenőrzést még a megszűnés előtt végrehajtsa.

Ellenőrzés

Az ellenőrzési szabályok tekintetében jelentős átstrukturálásra és változásokra került sor. Fontos garanciális szabályként új eljárásra utasítás esetén az új eljárás megindítására határidőt szabott a jogalkotó. Az ellenőrzési határidőbe nem fog beleszámítani az ellenőrzés adózó általi és neki felróható okból történő akadályozásának időtartama. Emellett jogsegélykérés esetén, amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított egy éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhetővé válik, illetve releváns későbbi válasz esetén felülellenőrzés rendelhető el.
Megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél közlésével kezdődik majd.
A kiutalás előtti ellenőrzések során a revízió által nem kifogásolt részösszegek kiutalására is mód nyílik, míg a vitatott összegek vonatkozásában az ellenőrzést az adóhatóság tovább folytathatja, aminek következtében mentesül a késedelmi kamat megfizetése alól.
Az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését deklaráló kormányzati szándéknak megfelelően a jogalkotó az angol, német, vagy francia nyelveken rendelkezésre álló bizonylatok, szerződések és más dokumentumok esetén mentesíti az adózókat a hiteles, illetve a szakfordítás alól.
A gazdasági események valódisága is célzott vizsgálat alá kerül a szerződéses kapcsolatok terén, illetve bevezetésre kerül a fel nem fedett próbavásárlás intézménye is.

Feltételes adómegállapítás

A feltételes adómegállapítás szabályai új tartalmi elemekkel, a meghatározott feltételek teljesülése esetén kizárólag a társasági adót érintő jogszabályváltozás ellenére is 3 évig hatályban maradó tartós adómegállapítás intézményével, illetve a sürgősséggel történő elbírálás lehetőségével bővül. (Az eredeti elképzelésekkel ellentétben tehát a tartós feltételes adómegállapítás illetékre nem vonatkozna.) Az új jogintézmények bevezetése következtében módosulnak a díjtételek.

Felügyeleti intézkedés

A jogorvoslati rendszert érintő jelentős változás, hogy az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedése iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be a továbbiakban.

Szankciók

A jogkövetkezmények kapcsán a törvénymódosítás hatására emelkedik az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-ára, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A bírságolási szigor a minősített adózók lényegesen „kedvezményesebb” adómértékének megszüntetését is eredményezi.
A jogalkotó külön választja a munkáltató (kifizető) adó-, illetve járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség elmulasztása, vagy nem törvényben meghatározottak szerinti teljesítése esetén a szankciók megállapításával kapcsolatos szabályozást, amikor a járulékkülönbözet esetén az adóhiányt és a jogkövetkezményeket kizárólag a foglalkoztató terhére rendeli előírni.
A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén a továbbiakban a törvény kétszeres mulasztási bírság megállapításával fenyeget.
A szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megszegése esetén is szigorodnak a bírságszabályok, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő, ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Az iratmegőrzési kötelezettség fontosságára hívja fel a figyelmet a jogalkotó az új mulasztási bírság kategória bevezetésével, mely mulasztás hiányzó számlánként / nyugtánként 500 ezer forint bírságot jelenthet.