Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013.01.28

MIKROGAZDÁLKODÓI BESZÁMOLÓ

A mikrogazdálkodói beszámoló választása

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóra (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló) vonatkozó részletes számviteli szabályokat a 398/2012 (XII. 20.) Kormányrendelet tartalmazza. A 2013-ban kezdődő üzleti évtől mikrogazdálkodói beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,

- az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,

- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozó (a továbbiakban: mikrogazdálkodó) a választásától – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A mikrogazdálkodói beszámolót a jogelőd nélkül alapított vállalkozás is választhatja.

A mikrogazdálkodói beszámoló a számviteli törvény szabályainak leegyszerűsítésére épül. Azokban a kérdésekben, amelyekről a rendelet nem rendelkezik, a számviteli törvény előírásait kell követni.

 

A beszámoló részei, a könyvvezetés

A mikrogazdálkodói beszámoló a rendelet 1. mellékletében szereplő mérlegből és a rendelet 2. mellékletében részletezett eredménykimutatásból áll. A mikrogazdálkodói mérleg és eredménykimutatás lényegében megegyezik az egyszerűsített éves beszámoló soraival, a mikrogazdálkodói mérleg ezen kívül sajátos kiegészítő információkat tartalmaz. Az eredménykimutatás összköltség eljárással készül. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készíteni. A mikrogazdálkodó üzleti éve nem térhet el a naptári évtől.

 A mikrogazdálkodó mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól, ha a főkönyvi elszámolásait a rendelet 3. melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti. Természetesen a mikrogazdálkodó saját számlatükröt és számlarendet is alkalmazhat, amely megfelel a rendelet és a számviteli törvény előírásainak.

 A mikrogazdálkodónak számviteli politikát (és ennek részeként számviteli szabályzatokat) nem kell készítenie, hiszen fő szabályként a rendelet rögzíti a számviteli politikai döntéseket, amelyektől a mikrogazdálkodó nem térhet el. A rendelet által biztosított néhány választási lehetőségről a mérleg kiegészítő információiban kell nyilatkozni.

 

A mikrogazdálkodói beszámoló sajátosságai

A mikrogazdálkodói beszámolóban nem mutatható ki alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték. Céltartalék csak a várható kötelezettségekre képezhető.

A mérlegben a kiegészítő információk között fel kell tüntetni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó olyan információkat, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezek az ügyletek lényegesek, és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek tényét). Ezen kívül a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön bemutatni.

Az időbeli elhatárolás elve sajátosan alakul. Az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A mikrogazdálkodó csak a rendelet által felsorolt esetekben képezhet aktív, illetve passzív időbeli elhatárolást.

 

Az értékeléssel kapcsolatos sajátosságok

A mikrogazdálkodói könyvvezetés során az eszközök bekerülési értékének részeként nem lehet kimutatni a beszerzéshez kapcsolódó hitel, kölcsön járulékos költségeit, a beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díjat, devizakötelezettségek árfolyamkülönbözeteit, a beruházás megtervezésének és a betanításnak a költségeit, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni. A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni.

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a bruttó érték alapján meghatározott lineáris, időarányos módszerrel történik, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli törvény szerint nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő kis értékű eszközök értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 100 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. A tárgyi eszközöknél (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása során a társasági adó törvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni. Az immateriális javakat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat 3 év alatt kell leírni, kivéve, ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő a hasznosítási idő. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni.

A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolása során a 30%-os szabály érvényesül. Azaz az értékkülönbözetet akkor kell elszámolni, ha az a 30%-ot meghaladja. Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha az év végi értékelés során az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Ezen felül terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 %-kal a könyv szerinti érték alá csökken. A befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok év végi értékelésekor értékvesztést akkor kell elszámolni, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Ha a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 %-kal haladja meg a könyv szerinti értéket. A követelések értékvesztésének elszámolása korosítás, azaz lejártsági időtartam szerint történik. A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések év végi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában

 

- több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 %-ának összegében,

- több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 %-ának összegében,

- több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 %-ának összegében.

 

A mikrogazdálkodói beszámoló esetén behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés.

A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az értékhelyesbítés elszámolása és a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható.