Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.10.28

Öröklési és ajándékozási illetékmentesség

 

2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amely 2010. augusztus 16-án lépett hatályba.

A módosító törvény, két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.): ez alapján az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona (leszármazottai, felmenői) által megszerzett örökrész, illetve ajándék mentes – annak értékétől függetlenül – az illeték alól.

A módosító törvény 30. §-a kiegészítette az Itv. 98. §-át azzal, hogy az új rendelkezéseket nemcsak a törvény hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett ügyekben kell alkalmazni, hanem a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is. Mindez azt jelenti, hogy azokra az egyenes ági rokoni kapcsolatban lévő adózókra is vonatkozik az új mentesség, akik az örökléssel, ajándékozással kapcsolatban már kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napján még nem vált jogerőssé.

Az egyenes ági rokonokra vonatkozó új öröklési és ajándékozási illetékmentesség szükségessé tette az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban található (az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján az illetékmértékeket megállapító) táblázatok átalakítását is. Ezért a módosító törvény 25. §-a mind az öröklésnél, mind az ajándékozásnál kiveszi az I. és II. csoportból az egyenes ági rokonok közül a gyermeket, a szülőt, a háztartásban eltartott szülő nélküli unokát, valamint az unokát, mert ezekre a vagyonszerzőkre az új mentességet kell alkalmazni. (Az I. csoport új beosztása nem érinti az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ebbe a csoportba tartozó örökösök által megszerzett örökrész tiszta értékéből a 20 millió forintos illetékmentesség szabályát, az a továbbiakban az örökhagyó házastársára, mostoha- és nevelt gyermekére, valamint mostoha- és nevelőszülőjére vonatkozik.)

A törvényalkotó az egyenes ági rokonok közül csak a vérrokonok szerzését mentesítette az illeték alól, így a mostoha és nevelt gyermek, valamint a mostoha és nevelőszülő az I. csoportban maradt. Az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat azonban az új szabályok értelmében mentességet élvez, mert egyenes ági rokoni kapcsolatnak minősül a módosító törvény értelmében.

A módosító törvény 30. §-a az új csoportbeosztásra szintén vonatkozik, tehát a 2010. július 1. napján jogerősen még le nem zárult öröklési és ajándékozási illetékügyben is alkalmazni kell.

A módosító törvény megteremti annak a lehetőségét is, hogy az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapul rokoni kapcsolatot is) közötti gépjármű ajándékozás következtében, az Itv. 76. § (1)-(2) bekezdése szerint 2010. július 1. napját követően megfizetett ajándékozási illetéket a vagyonszerző kérelmére az állami adóhatóság az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatérítse.

Az egyenes ági rokonok közötti öröklést és ajándékozást a mentesség tényétől függetlenül ezután is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv. 89-91. §-ai alapján.

 

(forrás: APEH)