Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.04.06

Számlázás szabályai 2011

Számla és nyugta kibocsátási kötelezettségek

Számlakibocsátás

Minden termék értékesítés és szolgáltatás nyújtás esetén, amennyiben a termék beszerzője, illetve a szolgáltatást igénybe vevő nem ugyanaz a személy vagy szervezet, az adózás szabályai szerint, az általános forgalmi adó alanya kötelezve van számla kibocsátására. A megfelelően kiállított számla alapján történik a könyvelés. A helyesen elvégzett könyvelés a zökkenőmentes könyvvizsgálathoz is hozzájárul. A megfelelő könyveléshez és könyvvizsgálathoz tehát elengedhetetlen a számlák megfelelő kibocsátása.

Abban az esetben is számla kibocsátása kötelező, ha a termékértékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás előlege kerül kifizetésre.

Előleg kifizetése esetén akkor kötelező számla kibocsátása, ha az előleg áfával növelt összege meghaladja a 900 ezer forintot. Ezen összeg határ alatt a vevő jogosult eldönteni, hogy kéri-e a számla kibocsátását saját részére, ha erre adózás szempontjából szüksége van.

Amikor a termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtásának a helye nem belföldön történik, ellenben az adóalanynak csak belföldön van gazdasági célú letelepedési helye, lakóhelye, vagy tartózkodási helye, tehát az adózás belföldön történik, abban az esetben is kötelező a számla kibocsátása a termék értékesítéséről, illetve a szolgáltatás nyújtásának ellenértékéről.

A számla kibocsátásának határideje

A számla kibocsátásának időpontja lehet:

- A termék értékesítésének, illetve a szolgáltatás nyújtásának időpontja.

- Az előleg kézhezvételének, vagy jóváírásának időpontja.

- A teljesítéstől, értékesítéstől, illetve az előleg kézhezvételétől vagy jóváírásától számított ésszerű időn belüli időpont.

Előleg és ellenérték esetén, ésszerű időnek az számít, ha a készpénz kézhezvételének időpontjában, a számla azonnali kibocsátásra kerül.

Amikor nem készpénzzel történik az érték kiegyenlítése, ez lehet bármilyen készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, és az ellenérték összege áfát tartalmaz, akkor adózás szempontjából fontos, hogy a számla kibocsátása 15 napon belül megtörténjen.

Az ellenérték összege, illetve a kibocsátandó számla, ha áfát nem tartalmaz, akkor ésszerű időpontnak az számít, amikor a számla kibocsátó félnek minden adat a rendelkezésére áll a számla kibocsátásához.

A számla kibocsátása történhet gyűjtőszámla, vagy egyszerűsített adattartalmú számla révén.

A számla kibocsátója kiállíthatja a számlát saját maga, továbbá az általa megbízott és meghatalmazott személy, aki a képviseletében jár el.

Számla kibocsátása alól való mentesség

Amennyiben a termék vagy szolgáltatás közérdekű, vagy speciális jellegű, mely által adózás alól mentesülve van, akkor az adóalany nem kötelezhető számla kibocsátására, ellenben köteles bizonylatot kiállítani, mely a vevő, illetve szolgáltatást igénybe vevő fél számára tanúsítja a teljesítést.

A termék vagy szolgáltatás ellenértéke, ha nem éri el, áfával növelve, a 900 ezer forint értékhatárt, és a vevő, vagy szolgáltatást igénybe vevő nem kéri a számla kibocsátását, akkor arra nem kötelező, függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik. A nyugta kiállítása alól azonban nem mentes az adóalany.

Számla kibocsátási kötelezettség a következő esetekben

Az alábbi felsorolt esetek nem foglalják magukban azt az eshetőséget, amikor vásárlás vagy szolgáltatás igénybe vétele közérdekű, vagy speciális jellegű, és emiatt mentességet élvez az adózás alól.

- Adóalany részére történő termék értékesítés vagy szolgáltatás nyújtás esetén, illetve az ellenérték egy részének előlegként való kifizetése esetén számla kibocsátása kötelező.

- Nem adóalany, jogi személy részére történő termék értékesítése, valamint szolgáltatás nyújtás esetén, továbbá ezek ellenértékéből számított előleg megfizetése esetén számla kibocsátás kötelező érvényű.

- Távolsági értékesítés esetén számla kibocsátása kötelező.

- Egy Közösségen belül történő termék értékesítése esetén számla kibocsátás szükséges akkor is, ha új közlekedési eszköz értékesítéséről van szó.

- Többször egymás utáni építési telek, beépítés alatt álló építési telek, illetve beépített ingatlan értékesítése esetén számla kibocsátás szükséges.

- Abban az esetben, ha jogi személynek nem minősülő és nem adóalany részéről történik a kifizetés, melynek összege, adóval növelve, eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot.

- Belföldön letelepedett, illetve belföldi lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyra e-tekintetben belföldi adózás szabályai érvényesek, akkor is, ha külföldön végez termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást, mely lehet a Közösség területe, illetve harmadik ország területe, tehát ez esetben a számla kibocsátása kötelező.

Számla szabályok

Mi minősül számlának?

- Minden okirat számlának felel meg, mely eleget tesz az áfatörvény X. fejezetében meghatározott feltételeknek.

- Ezen túl, számla azon okirat is, mely egy adott számlára vonatkozóan módosítja annak adattartalmát, továbbá megfelel az erre vonatkozó törvény előírásainak.

- Azon okirat, mely külföldi adóalany által lett kiállítva (amennyiben ő a Közösség más tagállamának egyikében van nyilvántartásba véve, és a nyilvántartásba vett tagállam adózás szabályai érvényesek rá nézve), és termék értékesítését, illetve szolgáltatás igénybe vételét tanúsítja. Az okiratnak meg kell felelnie tartalmának tekintetében a Héa irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek.

Számla adattartalma

A következő felsorolásban azon adatok szerepelnek, melyeket kötelező érvényűen tartalmaznia kell egy kibocsátott számlának.

- Fel kell tüntetni a számla kibocsátásának dátumát.

- Szerepelnie kell a számlán a számla azonosító sorszámának.

- A terméket értékesítő, illetve szolgáltatást nyújtó azon adószámát, mely alatt, adózási szempontok szerint, a tevékenységet végezte, fel kell tüntetni a számlán.

- A termék vásárlója, illetve a szolgáltatást igénybe vevő adószámának feltüntetése abban az esetben szükséges, ha a termék beszerzője, illetve szolgáltatás igénybe vevője adózás szempontok szerint adófizetésre kötelezett. Ebben az esetben azt az adószámot kell feltüntetni, amely alatt a termék értékesítését, illetve szolgáltatást igénybe vette (illetve amely alatt az áfatörvény 89. §-ában meghatározott termék értékesítését teljesítették a részére.

- Mindkét fél, tehát a termék értékesítőjének és beszerzőjének, illetve a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő neve és címe feltüntetésre kell, hogy kerüljön a számla kiállításakor.

- Fel kell tüntetni a számlán az értékesített termék megnevezését, valamint az adózás szabályai szerint, annak megjelölésére szolgáló vtsz.-t, valamint a termék mennyiségét. Szolgáltatás esetén meg kell nevezni a szolgáltatást, valamint annak jelölésére szolgáló SZJ-t. A szolgáltatás mennyiségét csak abban az esetben kell feltüntetni, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, ebből adódóan az egység által számolható mennyiség feltüntethető.

- Fel kell tüntetni a számlán a teljesítés időpontját, ha az eltér a számla kibocsátásának időpontjától. Előleg átvételekor történő számla kibocsátás esetén, a teljesítés időpontjánál, az előleg átvételének, illetve jóváírásának időpontját kell megjelölni.

- A számlának tartalmaznia kell adózás meghatározó tényezőként az adó alapját. Termék értékesítés és szolgáltatás nyújtás esetén, a termék, illetve szolgáltatás adó nélküli egységárát (abban az esetben kell egységárat feltüntetni, ha az természetes mértékegységben kifejezhető). Ezen túl az esetlegesen alkalmazott árengedmény mértékét és összegét is fel kell tüntetni, ha azt az egységár nem foglalja magában, mivel adózás tekintetében módosító tényező lehet.

- Az alkalmazott adó mértékét fel kell tüntetni a számla kibocsátásakor.

- Amennyiben az áfatörvény nem zárja ki az áthárított adó feltüntetését, akkor azt is tartalmaznia kell a kibocsátott számlának, amelyre figyelemmel kell lenni a könyvelés során, hogy az azt követő könyvvizsgálat során ne merüljenek fel problémák.

- Két eset lehetséges, mely révén a termék értékesítője, illetve a szolgáltatást nyújtó adózás alól mentesül. Egyik eset, hogy valamilyen okból maga a termékértékesítés, illetve a szolgáltatás adózás alól mentesül, másik, hogy a termék vevője, illetve a szolgáltatást igénybe vevő köteles az adózás szabályai szerint, az adó megfizetésére. Bármely eset áll fenn, fel kell tüntetni a számlán a jogszabályi hivatkozást, mely révén a termék értékesítője, illetve a szolgáltatást nyújtó az adózás alól mentesül.

- Amikor az Európai Közösségen belül, két különböző tagállam között történik új közlekedési eszköz értékesítése, mely alapvetően adózás alól mentesül, akkor a közlekedési eszközre vonatkozó adatokat fel kell tüntetni a számlán, mely adatok tekintetében az áfatörvény az irányadó.

- Utazásszervezéssel kapcsolatos szolgáltatás esetén fel kell tüntetni a jogszabályi hivatkozásra való utalást az adózás révén alkalmazott szabályokra, mellyel kapcsolatban az áfatörvény XV. fejezete az irányadó.

- Használt ingóság értékesítése esetén, melybe beletartoznak a régiségek, műalkotások, egyéb gyűjtemények vagy gyűjteménydarabok, különös jogszabályokat kell alkalmazni, mellyel kapcsolatban egyértelmű utalást kell tenni a számla keretein belül. Ezen különös adózás jogszabályok tekintetében az áfatörvény XVI. fejezetének 2. és 3. alfejezetei az irányadók.

- Amennyiben pénzügyi képviselő van alkalmazásban, akkor az ő neve, címe és adószáma is feltüntetésre kell, hogy kerüljön a számlán.

Mi a teendő, ha a számla adatai külföldi pénznemben vannak kifejezve?

Ezzel kapcsolatban az áfatörvény 80. §-a az irányadó, miszerint az áthárított adó összegét ebben az esetben is fel kell tüntetni forintban kifejezve, a törvényben meghatározott árfolyam alkalmazásával.

A forintra történő átszámításhoz olyan árfolyam alkalmazható, mely árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank közzétesz, illetve más, belföldi hitelintézet (engedéllyel rendelkező) devizában eladási árként határoz meg.

A Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyam csak akkor alkalmazható a könyvelésnél az adózás tekintetében, ha az adóalany ezt az állami adóhatóság részére hivatalosan bejelenti előzetesen. A könyvvizsgálat során ezt figyelembe kell venni.

Amennyiben az adóalany él ezzel a választási jogával, akkor ez az árfolyam minden termékére és szolgáltatására kiterjed, mely tekintetében az adóalapja külföldi pénznemben kifejezett. Ez vonatkozik a Közösségen belüli beszerzésekre is. A választott árfolyamnak megfelelően kell a könyvelést elvégezni és a könyvvizsgálat során is ezt az árfolyamot kell figyelembe venni.

Amennyiben az adóalany, akinek adóalapja külföldi pénznemben van kifejezve, és ebből adódóan a Magyar Nemzeti Bank árfolyamát tekinti irányadónak a könyvelésben, és ezen választását bejelentette az állami adóhatóságnál, akkor ehhez az árfolyamhoz kell tartania magát abban az évben, amikor a választását bejelentette, valamint az ezt követő naptári év végéig nem változtathat rajta.

Előleg számla adatai

Az előlegről kibocsátott számla adatainak megegyezőnek kell lenni azzal a termékkel vagy szolgáltatással, mely termék vagy szolgáltatás ellenértékébe beszámítható az előleg összege.

Idegen nyelvű számla

Számla kibocsátható magyar nyelven, továbbá bármely ma élő nyelven. Adóigazgatási eljárás esetén (pl. adózás ellenőrzése), ha a tényállás tisztázása megköveteli, az adóalany, illetve a számla kibocsátója kötelezhető arra, hogy saját költségén hiteles fordítást készíttessen az idegen nyelvű számláról.

Számla kibocsátásának lehetséges módozatai

Számla a következő módozatokon bocsátható ki:

- Papíron kiállított számla.

- Nyomdai úton előállított számla.

- Számítástechnikai eszközön létrehozott számla, mely papírra van nyomtatva.

- Elektronikus úton történő számlázás.

Papíron kibocsátott számla

A papíron kibocsátott számla esetén, akár számláról, akár egyszerűsített számláról, akár nyugtáról van szó, minden esetben fel kell tüntetni az adóigazgatási azonosító számot.

Ezen túl pénztárgép vagy taxaméter alkalmazása esetén be kell tartani az erre vonatkozó rendeleti előírásokat (24/1995. (XI. 22.) PM).

Nyomdai úton előállított számla

A nyomdai úton előállított számla akkor érvényes, ha a gyártó kérésére, az adóhatóság által kijelölt sorszámtartományban történik a sorszámok felhasználása a nyomtatvány gyártása során, mégpedig oly módon, hogy a sorszámok között nincs kihagyás, sem ismétlés.

Az ilyen módon gyártott számla nyomtatvány alkalmas adóigazgatási azonosításra.

Számítástechnikai eszköz által létrehozott és papírra nyomtatott számla

A számítástechnikai eszköz által létrehozott számla, mely papírra nyomtatva történik, kizárólag számlázó program keretein belül történhet, mely program lehetővé teszi, hogy a sorszámozás folyamatos legyen, továbbá a számlapéldányok hiánytalanok legyenek.

A papírra nyomtatás során biztosítani kell, hogy a számla eredeti példányként csak egyetlen alkalommal legyen kinyomtatható, továbbá a másolati példányoktól könnyen megkülönböztethető legyen.

Amennyiben a számla kibocsátója számlázó program segítségével állítja ki a számlákat, szükséges arról meggyőződnie, hogy a program megfelel (adózás szempontjából is) a jogszabályi előírásoknak. Erről írásos nyilatkozattal kell rendelkeznie a program készítőjétől (ennek hiányában a jogutódtól). A számlázó programok, adózás és egyéb szempontok szerinti minősítése nem az állami adóhatóság feladata, ezek jogszabály szerinti maradéktalan működése, a program készítőjének vagy jogutódjának felelőssége.

Elektronikus úton történő számlázás

Elektronikus úton történő számlázás akkor lehetséges, ha az adatok eredetisége bizonyítható. Az erre vonatkozó rendelkezések az áfatörvény elektronikus számlázással kapcsolatos előírások rendelkezéseinél találhatók (46/2007. XII. 29. PM).

Amikor egy termék értékesítése, illetve egy szolgáltatás nyújtása során a vásárló, illetve a szolgáltatást igénybe vevő részére, az adatok bármilyen elektromágneses rendszeren keresztül kerülnek továbbításra, annak érdekében, hogy az elektronikus feldolgozásra kerüljön, abban az esetben beszélünk elektronikus úton kibocsátott számláról.

Elektronikus számlázásra lehetőség van akkor is, ha ez magánszemély felé történik, nem szükséges hozzá külön megállapodás. Mivel az elektronikus úton történő számlázás elsődleges célja az elektronikus adatfeldolgozás, mely körbe beletartozik az adattárolás is, ezért az egyetlen dolog melyre adózás és más szempontok szerint figyelemmel kell lenni a számla kibocsátása során, hogy az adatok eredetisége és sértetlensége bizonyítható legyen.

Az elektronikus úton történő számlázás esetében, a számítástechnikai eszközön létrehozott számlázáshoz hasonlóan, meg kell bizonyosodni arról, hogy a számlázó program a sorszámozást megfelelően végzi el, tehát kihagyás és ismétlés nélkül.

Egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásának lehetőségei

Egyszerűsített adattartalmú számla a következő esetekben állítható ki:

- Amikor előleg megfizetése történik, akár adóalany, akár nem adóalany személy, akár nem adóalany jogi személy által, és a megfizetett összeg forintban van kifejezve.

- Amikor olyan személy vagy szervezet részére történik a számla kibocsátása, aki a teljesítés időpontjáig megfizette a számla ellenértékét, akár készpénzben, akár készpénzt-helyettesítő eszközben, továbbá ez a megfizetett összeg forintban van kifejezve.

- Abban az esetben, ha a termék értékesítése, vagy a szolgáltatás nyújtása külföldön történik, ellenben a szolgáltatást nyújtó, illetve terméket értékesítő félnek gazdasági célú letelepedési helye, lakóhelye, vagy tartózkodási helye csak belföldön van, tehát a belföldi adózás szabályai vannak érvényben rá vonatkozólag.

Az egyszerűsített adattartalmú számla kötelezően feltüntetendő adatai

Az előzőekben leírt, számlában feltüntetendő adatoktól a következőkben tér el az egyszerűsített adattartalmú számla:

- A számlánál feltüntetendő adóalap és adó nélküli egységár. Az egyszerűsített adattartalmú számla esetében ezt nem kell feltüntetni, ehelyett az ellenérték adóval növelt összege kerül feltüntetésre.

- Az alkalmazott adómértéket nem kell feltüntetni, ehelyett a következő adatok szükségesek, 25% adó esetén 20%, 18% adó esetén 15,25%, 5% esetén 4,76% kerül feltüntetésre.

- A számlától eltérően, az egyszerűsített adattartalmú számla nem tartalmazhatja, adózás szempontjai szerint adatként, az áthárított adó összegét.

Külföldön történő termék értékesítése (amennyiben az adóalany belföldön van bejegyezve, tehát a belföldi adózás szabályai érvényesek rá nézve), illetve szolgáltatás nyújtása esetén az egyszerűsített adattartalmú számla kötelező adatai a következők:

- számla kibocsátásának dátuma

- számla azonosító sorszám

- a számla kibocsátását végző adóalany adószáma

- mindkét fél neve és címe (a felek: a termék értékesítője és vevője, illetve szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó és igénybevevő fél)

- a termék vagy szolgáltatás megnevezése, valamint a hozzá tartozó vtsz. vagy SZJ, továbbá a termék vagy szolgáltatás mennyisége (szolgáltatás esetén csak akkor, ha az természetes mértékegységben kifejezhető)

- a számlán fel kell tüntetni az „áfatörvény területi hatályán kívül\" sort, hogy adózás tekintetében egyértelmű legyen a külföldi értékesítés ténye

Gyűjtőszámlára vonatkozó lehetőségek

Az adóalanynak lehetősége van gyűjtőszámla kibocsátására, ha ugyanazon szervezetnek vagy személynek történik több termék értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása, és így az adóalany több ügyletet teljesít.

Gyűjtőszámlát bocsáthat ki az adóalany a fenti esetben, ha az ügyletek ellenértékének megfizetése egy alkalommal történik, továbbá akkor, ha adózás tekintetében, ugyanazon adó-megállapítási időn belül történik a teljesítés és a megfizetés.

Gyűjtőszámla kibocsátásához nem szükséges külön megállapodást kötni, erről önállóan dönthet a számla kibocsátója.

A gyűjtőszámla kibocsátására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a számlára, tehát a kibocsátásnak meg kell történni a teljesítés napján, illetve attól számított ésszerű időn belül.

Amennyiben készpénzfizetés, illetve készpénz-helyettesítő eszköz révén történik a számlán feltüntetendő érték megfizetése, akkor a számla kibocsátása azonnal meg kell, hogy történjen.

Abban az esetben, ha a termékek értékesítése, illetve a szolgáltatások nyújtása nem azonos napon, hanem ugyanabban az adó-megállapítási időszakban kerül teljesítésre, mely időszak az adózás szabályai szerint kerül megállapításra, akkor külön, előzetes megállapodás szükséges a felek között ahhoz, hogy gyűjtőszámla legyen alkalmazható.

Ugyanazon adó-megállapítási időszakon belül, bármilyen időtartamra kiállítható gyűjtőszámla, attól függően, hogy a felek miben állapodnak meg előzetesen. Ezen időintervallum nem nyúlhat túl, az adózás szabályai szerint megállapított, adó-megállapítási időszak utolsó napján, és az ezen időszak alatt történt teljesítésekről a gyűjtőszámlát ésszerű időn belül ki kell bocsátani. Ésszerű időn belül van kibocsátva az a gyűjtőszámla, mely az adó-megállapítási időszak utolsó napjától számított 15 napon belül kibocsátásra kerül.

A gyűjtőszámlán minden ügylet tételét jól elkülönítve, tételesen kell feltüntetni. Adómérték és adózás alóli mentesség szerinti csoportosításban összesíteni kell azok adóalapjait.

A gyűjtőszámlának nincs teljesítési dátuma, hiszen azok ügyletek szerint változnak, a felek közötti megállapodás szerint. Ebből adódóan az áfatörvény szerinti időpontot kell szerepeltetni.

A fent felsorolt rendelkezésekben nem érintett, adózás és egyéb kérdések tekintetében, ugyanazok a rendelkezések az irányadók, mint a számla esetében, így azokat kell alkalmazni.

Számlával egy tekintet alá eső okirat típusai

Minden olyan okirat, ami valamely számla adatait módosítja, számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül.

Amikor számlával egy tekintet alá eső okirat által történik egy számla adatainak módosítása, akkor egyértelműen fel kell tüntetni a hivatkozást, mely arra a számlára vonatkozik, melynek az adatai módosításra kerülnek, hogy a könyvelés, illetve a könyvvizsgálat során ne adódjanak ebből problémák.

Adatok tekintetében módosítható (adózás adataként) az áthárított adó alapjának összege, illetve a számla helyesbíthető vagy érvényteleníthető, továbbá az egyéb adatok módosítására is van lehetőség.

Számlával egy tekintet alá minősülő okiratnak számít a módosító számla, helyesbítő számla, illetve érvénytelenítő számla, tehát minden olyan korrekciós bizonylat, mely egy számla adatait bármilyen mértékben módosítja (1992. évi LXXIV. törvény).

Az ilyen módon kiállított korrekciós számlát, illetve bármilyen okiratot, mely egy számla adatait módosítja, a korrekcióra jogalapot nyújtó tény bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet kiállítani.

Adattartalom

Azon bizonylatnak, mely bármely számlának az adatait módosítja, a következő adatokat kell tartalmaznia.

- kibocsátás dátuma

- okirat azonosító sorszáma

- hivatkozás arra a számlára, melynek adatai módosításra kerülnek

- a módosítani kívánt adat megnevezése, valamint annak számszerű hatása

A fent felsorolt adatok nem korlátozzák kizárólagosan a számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmát. Ezeken az adatokon felül fel lehet tüntetni minden olyan adatot, melyet a kibocsátó, akár adózás, akár más szempontok szerint, lényegesnek ítél meg.

Módosító számla révén történő adócsökkenés

Abban az esetben, ha az adóalany adózás tekintetében módosul, tehát korábbi adóbevallásból származó megállapított és bevallott adó alapja csökken a módosító okirat alapján (mely számlával egy tekintet alá eső okirat), azt legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe, amikor a módosító, illetve érvénytelenítő számla az arra jogosult személy rendelkezésére áll. Az EU-TAX Consulting Kft. bármikor áll a rendelkezésére, ha Önnek adótanácsadásra, könyvelésre, könyvvizsgálatra, bérszámfejtés, adózási és adóbevallási segítségre van szüksége.


Ez abban az esetben érvényes, ha a számla korrekciójának oka megegyezik az áfatörvény 77. §-ában feltüntetett esetek valamelyikével.

A számla kibocsátója az eredeti adózás időszak bevallásában köteles rendezni az adókülönbözetből következő elszámolást, ha a következő esetek valamelyike áll fenn:

- Amikor a módosítás oka eltér az áfatörvény 77. §-ában felsorolt esetektől.

- Amikor a módosítás oka megegyezik az áfatörvény 77.§-ában felsorolt esetek valamelyikével, ám a módosítás adózás módosulást, adónövekedést eredményez.

- Amikor a módosítás oka megegyezik az áfatörvény 77. §-ában felsorolt esetek valamelyikével, ám az adózás mértékének csökkenése nem az adó alap csökkenése révén következik be. Ezen esetek közül leggyakoribb az adózás mértékének téves alkalmazása.

Az áfatörvény 77. §-ában felsorolt lehetséges esetek, melyek utólagos adóalap csökkenést eredményezhetnek:

- érvénytelen ügyletek

- bármilyen kifogás, mely a minőségre, illetve a mennyiségre vonatkozik, és ez okból kifolyólag adózás tekintetében adóalap csökkenését eredményezi

- előleg visszafizetése, amennyiben a teljesítés nem jött létre

- olyan termék betétdíjának visszatérítése, mely eredetileg betétdíjas volt

- utólagos engedmény, mely számlázásra került

- zárt végű lízing, mely során a kötelezett, a futamidő alatt elállt a részletvételi kötelezettségétől

A fent felsorolt esetekben a számlakibocsátó nem kötelezhető az eredeti adózás időszaka alatt történő rendezésre. Akkor kell elszámolnia az adókülönbözetet, amikor a korrekciós bizonylat a jogosult rendelkezésére áll, illetve attól számított ésszerű időn belül (15 nap).

Nyugta

Amennyiben az adóalany mentesül a számla kibocsátásának kötelezettsége alól, akkor a termék vásárlója, illetve a szolgáltatást igénybevevő fél részére köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A következő esetben lehet számla kibocsátása helyett nyugtát kiállítani:

Amikor a termék vásárlója, illetve szolgáltatást igénybe vevő fél adózás szempontjából, nem adóalany személy, vagy nem adóalany jogi személy. Továbbá, a teljesítés napján kiegyenlíti a termék vagy szolgáltatás ellenértékét, akár készpénzzel, akár készpénz-helyettesítő eszközzel, illetve pénzhelyettesítő eszköz révén, valamint a termék, illetve szolgáltatás adóval növelt értéke nem haladja meg a 900 ezer forint összeghatárt, ezzel egyidejűleg, a termék vásárlója, illetve a szolgáltatás igénybe vevője nem kéri a számla kibocsátását.

Ezen feltételek teljesülése esetén nem feltétlenül kell gondoskodni számla kibocsátásáról, elegendő nyugta kibocsátása.

Nyugta kötelező adattartalma

- A nyugtának tartalmaznia kell a kibocsátás dátumát.

- A nyugta kell, hogy rendelkezzen azonosító sorszámmal.

- A kibocsátó neve és címe, valamint adószáma kell, hogy szerepeljen a nyugtán feltüntetett adatok között.

- A termék vagy szolgáltatás adóval növelt ellenértékét fel kell tüntetni a nyugta kiállításakor.

Nyugtát kibocsátani kizárólag papír alapon és magyar nyelven lehetséges.

Pénztárgép vagy taxaméter általi nyugta kibocsátására kötelezett adóalanyok és üzletek

- taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok

- gyógyszertárak

- vendéglátási tevékenységet folytató adóalanyok és üzletek (nem tartoznak ide a mozgó szolgáltatást nyújtó adóalanyok) (TEÁOR \'08 56.1 és 56.3)

- kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtó adóalanyok és üzletek (TEÁOR \'08 47.1-47.7 és 47.91)

- szálláshely szolgáltatást nyújtó adóalanyok (TEÁOR \'08 55.1-55.3)

- kölcsönzési szolgáltatást nyújtó adóalanyok (TEÁOR \'08 77.1-77.2 és 77.3.3)

- javítási szolgáltatást nyújtó adóalanyok, üzletek és mozgóboltok (TEÁOR \'08 95.1-95.2)

- nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok (TEÁOR \'08 46.2-46.7) abban az esetben, ha az értékesítés kiskereskedelmi tekintetben történik és a termékek ellenértékének megfizetése készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik.

Az alábbi üzleteknek nem kötelező pénztárgép vagy taxaméter használata nyugta kibocsátásához:

- betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet

- csomagküldő szolgálat (csak abban az esetben nem kötelező a pénztárgép vagy taxaméter használata, ha a csomagküldő szolgálat nem végez nyílt árusítást üzleten vagy bemutatótermen belül).

- termelői borkimérés

- azok az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, aki egyazon helyiségben folytatják a termékek gyártását és értékesítését (élelmiszeripari vonatkozású tevékenységek kivételt képeznek)

- utazási szolgáltatást nyújtó iroda vagy ügynökség, kizárólag az utazási szolgáltatás tekintetében

Pénztárgép használata alóli mentesség

Abban az esetben, ha a nyugta kibocsátására kötelezett adóalany szociális vagy egészségügyi vonatkozás miatt, nehézkessé válna a pénztárgép használata, akkor az adóhatóság egyénileg felmentést adhat részére a pénztárgép használata alól.

Amennyiben a nyugta kibocsátására kötelezett adóalany tevékenysége olyan természetű, hogy nagy terhet jelentene a pénztárgép használata, akkor az adóhatóság egyéni elbírálás alapján felmentést adhat annak használata alól.

Bármilyen olyan körülmény, mely esetben a pénztárgép használata erősen megnehezítené, vagy ellehetetlenítené a tevékenység folytatását, az adóhatóság egyéni elbírálás alapján felmentést adhat a pénztárgép használata alól.

A pénztárgép használatával ellentétben, a nyugta kibocsátásának kötelezettsége alól semmilyen arra kötelezhető adóalany, egyéni elbírálás alapján nem mentesíthető, ezen mentességre kizárólag a törvényi előírások alkalmasak.

Ebből adódóan, aki pénztárgép használata alól, az adóhatóság által mentesült, a továbbiakban a nyugta kibocsátása ugyanúgy kötelező érvényű az adóalanyra nézve.

Nyugta kibocsátása alóli mentesség

Nyugta kibocsátása alóli mentességben részesülnek az alábbi tevékenységek:

- sajtótermék értékesítése

- szerencsejáték szolgáltatás (amennyiben a szolgáltatás a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik)

- automata berendezés révén történő termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás

Számla kibocsátásával kapcsolatos, speciális esetekre vonatkozó szabályok

Számla kibocsátásának áthárítása

A számla kibocsátására kötelezett adóalany megbízhat mást, hogy a számla kibocsátásának műveletében eljárjon. Ez a meghatalmazás (adózás és egyéb tekintetben is) akkor érvényes, ha a meghatalmazó és meghatalmazott ebben a kérdésben, előzetesen és írásban megállapodnak.

A számla kibocsátását meghatalmazottként végezheti a számlára jogosult személy, tehát a termék beszerzője, illetve a szolgáltatást kapó személy.

A számla kibocsátására kötelezett személyen, és a számlára jogosult személyen túl, harmadik személy is meghatalmazott lehet számla kibocsátásával kapcsolatban, amennyiben erről előzetes, írásbeli megállapodás születik a két fél között.

A számla kibocsátására kötelezett személy nyújthat meghatalmazást a számla kibocsátására vonatkozólag egyetlen ügyletre vonatkozólag, továbbá általános érvényűen is.

A számla kibocsátására jogosult meghatalmazott jogosult adóigazgatási azonosításra, de csak abban az esetben, ha nyomdai úton előállított számla van használatban, amiből egy másolati példányt kötelező érvényűen eljuttat a számla kibocsátóra kötelezettnek.

A számla kibocsátását, az arra kötelezett adóalanyon kívül, csupán egyetlen meghatalmazott végezheti, függetlenül attól, hogy a számla kibocsátására kötelezett személy hány személy részére adott meghatalmazást.

A számla kibocsátására meghatalmazott személy, a számla kibocsátására kötelezetthez hasonlóan, felelős a jogszabályok szerinti, adózás és egyéb kötelezettségek tekintetében.

Számla kibocsátása csoportos adóalany esetén

Csoportos adóalany esetén, a számla kibocsátásakor, a számlán fel kell tüntetni a csoportazonosító számot, a közösségi adószámot, és a saját adószámot. Közösségi adószámot csak akkor kell minden esetben feltüntetni, ha a számlával kapcsolatos ügylet tekintetében szükséges és elengedhetetlen a könyveléshez. Ennek eredményeképpen a könyvvizsgálat is során se merülhet fel probléma.

A csoportos adóalany tekintetében, az általános számla kibocsátási szabályok érvényesek.

Csoportos adóalany esetében, adóigazgatási azonosításra, a csoport tagjai külön-külön is alkalmasak. Ez minden esetben így van, akár számla, akár nyugta bizonylatokról van szó.

Számla kibocsátása alanyi adómentesség esetén

Alanyi adómentesség (adózás és adóbevallás alóli felmentés) esetén kizárólag olyan számla bocsátható ki, melyen áthárított adó, illetve adótartalom százalék értékben való meghatározása nem szerepel.f

Az alanyi adómentes adózó nem minden ügyletben járhat el alanyi adómentes minőségében, csupán azokban az adózással kapcsolatos és egyéb kérdésekben, melyek az áfatörvény XIII. fejezetében találhatók.