Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.11.14

TERMŐFÖLD MEGSZERZÉSÉNEK ILLETÉKE

Tájékoztató az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pontjában foglalt, termőföld-szerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alkalmazhatóságáról,


-ha a közhiteles földhasználati nyilvántartásban nem a vagyonszerző van földhasználóként feltüntetve

Az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés p) pontja értelmében az illetékmentesség feltételei teljesüléséhez – azon kívül, hogy a termőföldet 5 évig ne idegenítse el, és azon vagyoni értékű jogot ne alapítson –, a vagyonszerző magánszemélynek az alábbi, konjunktív feltételeknek kell megfelelnie:

a)   rendelkezzen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással,

b)   mezőgazdasági tevékenységet végezzen,

c)   a termőföldet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítsa.

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 18. pontjának rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Az idézett meghatározás szerint a családi gazdálkodó és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is őstermelőnek minősül. A családi gazdaság, a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagjának fogalmát a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § h), i) és j) pontja határozza meg.

Az illetékmentesség megítélése szempontjából problémát jelenthetnek az olyan esetek, amikor a termőföld földhasználati lapján nem a vagyonszerző van feltüntetve földhasználóként, hiszen ezzel megkérdőjelezhető az illetékmentesség konjunktív feltételei közül a termőföld mezőgazdasági célú személyes hasznosítása a vagyonszerző által.

A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § d) pontja rögzíti, hogy a földhasználati lap I. része tartalmazza magánszemély földhasználó esetén annak megjelölését, hogy a földhasználó családi gazdálkodónak minősül, és ugyanitt kell feltüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is. Az 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a földhasználati lap II. része tartalmazza annak megjelölését, hogy a földterület családi gazdasághoz tartozik, feltéve, hogy a földhasználati lap I. része a családi gazdálkodói minőséget tartalmazza, és a termőföld a családi gazdaság része.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § a)-c) pontja szerint a gazdálkodó család tagjaként a vagyonszerző szerződésben rendelkezik arról, hogy a tulajdonában és használatában lévő termőföldterületet legalább öt évre a családi gazdálkodó részére átadja, továbbá rendelkezik a személyes közreműködés formájáról, és azokról a mezőgazdasági tevékenységekről is, amelyeket folytatni kíván a családi gazdaságban.

A 2. §, a 4. § (1) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése szerint a családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával kérheti a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságtól, amely a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről, törléséről, valamint a tagok személyében bekövetkezett változásokról szóló jogerős határozatát közli a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is.

Amennyiben a földhasználati nyilvántartásban földhasználóként nem a vagyonszerző van feltüntetve, akkor a fenti jogszabályi rendelkezések alapján az illetékmentesség kizárólag abban az esetben állapítható meg számára, ha regisztrációs igazolással rendelkezik, ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytat, és – az egyéb feltételek teljesülése esetén – az érintett termőföld olyan családi gazdasághoz tartozik, amelyben nem ő (hanem például az édesapja) a földhasználati lapon bejegyzett családi gazdálkodó, de a földhasználati nyilvántartás szerinti családi gazdaságnak a Földművelésügyi Igazgatóság nyilvántartásában ő is tagja. Így érvényesül a termőföld átadásával a családi gazdaság alapvető célkitűzése, az egészséges birtokszerkezet kialakulása, és ezzel együtt megvalósul a vagyonszerző – mint a gazdálkodó család tagja – személyes közreműködésével a mezőgazdasági célú hasznosítás is.

Ha azonban a földhasználati lapon nem a vagyonszerző van feltüntetve földhasználóként, de nincs feltüntetve, hogy a földhasználó családi gazdálkodónak minősül, továbbá nincs feltüntetve a családi gazdaság nyilvántartási száma és arra vonatkozóan sem tartalmaz megjelölést a földhasználati lap, hogy a földterület a családi gazdasághoz tartozik, akkor az állami adóhatóság az egyébként járó illeték kétszeresét írja elő a vagyonszerző terhére.

 

 

 

 

Forrás:  Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hivatalos honlapja  http://www.apeh.hu/adoinfo/illetek/illetekmentesseg_termofold.html