Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.12.14

Változások az adózásban 2011-től

A személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII. törvény szabályait módosították a 2010. évi CXXIII. törvényben, melynek következményeként megszűnt a természetbeni juttatás fogalma. 2011-től csupán juttatásról beszélhetünk, mely nem a munka díjazásának célját szolgálja.

2011-től a külön juttatások két fő csoportja:

- az adómentes juttatások köre,

- és minden más juttatás adóköteles a személyi jövedelemadózás rendszerében.

A meghatározott feltételeknek megfelelő adómentes juttatások körét a hivatkozott törvény 1. számú mellékletében találjuk. Igen kevés van közöttük, melyet a munkáltató adhat, és adómentes. Például: a lakáscélú munkáltatói támogatás, vagy a számítógép-használat, vagy sporteseményre szóló belépőjegy.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazása során a munkáltató fogalmát a 3.§ 14. pontjában szereplő definíciónak megfelelően használjuk. Eszerint munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra [71. §] az szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

Abban az esetben, ha egyes részletszabályok alkalmazásakor a törvény ettől eltérést engedélyez, akkor erről az adott törvényhelyen konkrétan rendelkezik.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásnak nevezzük, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatást - ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is, - a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig. A juttatás csak akkor adómentes több munkáltató esetén is, ha a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

Minden egyéb feltételt megtalálnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 9. pontjában.

2010. augusztus 18-tól hatályos - és jövőre is megmarad - az a rendelkezés, mely szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. Felhívom a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem tartalmaz olyan megkötést, hogy a sportesemény csak belföldi lehet. Ugyanakkor határozottan javaslom, hogy ha külföldi sporteseményre adják a juttatást, az csak olyan legyen, ahol magyar versenyző is érintett, mert ez a sporttörvény elveiből nyilvánvalóan következik. A sportesemény fogalmáról a sporttörvény (mód: 2010. évi LXXXII. tv.) ad eligazítást.

2011-től továbbra is adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

Minden olyan juttatás, amelynek adómentességéről a törvény külön nem rendelkezik, az adóköteles. Itt már csak az lehet a kérdés, hogy a kifizető vagy a magánszemély fizeti-e az adót. Tekintettel arra, hogy 2011-től teljesen átírták a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69-70-71.§-ait, kikerültek a törvényből azok a kritériumok, melyek szerint a vállalkozásnak szabályzatban, vagy kollektív szerződésben kellett meghatározni a juttatásokat ahhoz, hogy a kifizetőt terhelje az adó és járulékkötelezettség. Kicsit leegyszerűsítve a kérdést, megszűnt a cafetéria-szabályzatok létjogosultsága abban a tekintetben, hogy nem a szabályzat megléte dönti el azt, hogyan adózik az adott juttatás.

Kizárólag azoknak a juttatásoknak az értéke után fizeti a kifizető (a juttató) a személyi jövedelemadót, melyeket a törvény nevesít. Minden más esetben a kötelezettség a magánszemélyt terheli a jogviszonyának megfelelő szabályok szerint. Véleményem szerint ez utóbbiakat nem lehet beépíteni a cafetéria rendszerébe.

A kifizető adókötelezettsége két juttatáscsoportra terjed ki:

1.) a béren kívüli juttatásokra, melyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§-ában szerepelnek,

2.) és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő, egyes meghatározott juttatásokra, melyek a törvény 70.§-ában vannak felsorolva.

A kifizető személyi jövedelemadója mindkét esetben azonos. A juttatás piaci értékének 1,19-el felszorzott értéke után kell 16% adót befizetnie. Tehát, ha van egy a minimálbér értékének megfelelő juttatás, akkor az szja alapja: 78.000 * 1,19 = 92.820 forint. Az adójának összege: 14.851 forint. Ez 19,04%-os adóterhelést jelent a juttatott értékre vetítve. Kedvezőbb mértékű a kifizető adója a 2010-ben alkalmazottnál. Ez az összeg költségként elszámolható.

A két csoportra osztott és a kifizető által adózott juttatások között az a lényeges különbség, hogy a béren kívüli juttatások (71.§) után a kifizetőnek csak személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha betartják az előírt feltételeket (értékhatár, nyilatkozat, jogosultság, stb.).

Az egyes meghatározott juttatások esetén viszont a kifizetőnek az előbb leírt 19,04%-os személyi jövedelemadón kívül, 27% egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, mégpedig az 1,19-el felszorzott piaci érték, azaz az adóalap alapján (92.820 * 0,27 = 25.061 Ft). Ez a mérték tehát az eredeti áfás érték (példánkban 78.000 Ft) 32,1%-a. Tehát az összes közteher százalékos mértéke a juttatás értékéhez viszonyítva 19,4 + 32,1 = ~ 51,5% (számolhatunk több tizedes jegyre is). Ezzel megszűnik erre a körre a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.

Azt is tudni érdemes, hogy ha a béren kívüli juttatások értékhatárát nem tartjuk be, hanem többet adunk a magánszemélynek, - az egyéb előírt feltételek betartása mellett, - akkor a meghaladó részre nemcsak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizet a juttató.

A béren kívüli juttatások elbírálása szempontjából

- munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is,

- munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. Tehát a 71.§-ban szereplő juttatások adhatók a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tulajdonosok (tagok) részére is, a kifizető személyi jövedelemadó-fizetése mellett.

Melyek ezek a béren kívüli juttatások és milyen értékhatárig?

- Üdülési csekk 78 000 Ft/év

- Üdülési szolgáltatás saját üdülőben 78 000 Ft/év

- Munkahelyi étkeztetési utalvány 18 000 Ft/hó

- Széchenyi pihenő kártya 300 000 Ft/év

- Internet-szolgáltatás 5 000 Ft/hó

- Iskolakezdési támogatás gyermekenként 23 400 Ft/év

- Helyi utazási bérlet (például: BKV 9 800 Ft/hó)

- Iskolarendszerű képzés költségeiből 195 000 Ft/év

- Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói havi hozzájárulás 39 000 Ft/hó

- Önkéntes egészségpénztári munkáltatói havi hozzájárulás 23 400 Ft/hó

- Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás

39 000 Ft/hó.

Amennyiben a juttató a pénztári hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, akkor a magánszemélynek írásban nyilatkoznia kell, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt.

Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának kötelezettségeként, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Felhívom a figyelmet arra, hogy 2011-től az internet-szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagyis a térítés nem adómentes juttatás. Havi 5.000 forintig béren kívüli juttatásnak tekintendő a kifizető 19,04%-os adófizetése mellett. Ha viszont ennél többet térítenek, akkor a kifizetőnek az szja mellett egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ellenben a személyesen közreműködő tagnak is fizethető.

Az internet szolgáltatás költségének megtérítése a magánszemély nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján is történhet, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolást - és a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is.

Az szja-törvény 71.§-a konkrétan meghatározza, hogy mely magánszemélyeknek (például: munkavállaló, közeli hozzátartozó, szakképző iskolai tanuló, stb.) adhatók a béren kívüli juttatások.

A kifizető által viselt közterhek (51,5%) mellett adható egyéb meghatározott juttatások körét a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70.§-ában találjuk, melyek a következők:

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;

c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét;

d) ha a kifizető (juttató) nem tartozik a társasági adóról szóló törvény hatálya alá

- a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meghaladja,

- az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fő értéket meghaladja;

e) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, meghatározott személyeknek;

f) az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben - ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul - a kifizető által viselt költség, ha a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;

g) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek.

A kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén - ha például mégis megállapítható az egyéni fogyasztás, stb. - a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

Csekély értékű ajándéknak tekintjük a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű terméket, vagy szolgáltatást.

A felsorolt juttatásokban részesíthető személyek jogállását, státusát a 70.§ pontosan meghatározza.

A cikkben nem nevesített minden egyéb más juttatás - azaz a 70. és a 71.§-ban nem szereplők - után nem a kifizető az adókötelezett. A nem nevesített bármely juttatás a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély között fennálló jogviszonynak megfelelő jövedelemfajtaként az összevonandó jövedelem részét képezi. Akkor is a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, ha ez a juttatás a cafetéria-szabályzat eleme. Értéküket 1,27-el kell szorozni és jár utánuk a kedvezmény is az általános szabályok szerint.